Egyre többen mennek: történelmi szinten a magyar kivándorlás

A beérkező munkaerő piaci visszajelzések, gazdasági mutatók és társadalmi folyamatok alapján 2025-ben is 40 ezer fő fölött maradhatott a Magyarországról távozó magyar állampolgárok száma – erről beszélt a Népszavának Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. Bár a végleges statisztikák csak az év második felében várhatók, a szakember szerint minden jel arra utal, hogy a kivándorlás továbbra is történelmi léptékű. 

A 40 ezres határt 2024-ben lépte át először a hivatalos adat, amelyet a szakmában korábban lélektani küszöbként tartottak számon. Ez azért is figyelemre méltó, mert még a 2015–2016-os, erős kivándorlási hullámként emlegetett időszakban sem érte el ezt a szintet a távozók száma, akkor 39 ezer alatt maradt.

Igaz, a visszavándorlók száma is emelkedett: 2024-ben közel 29 ezren tértek haza a 2023-as 23 860 fő után. Az egyenleg azonban továbbra is negatív, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság munkaerőt veszít. A Népszavának nyilatkozó szakértő szerint a tendencia azért aggasztó, mert egyre többen érzik úgy, hogy nem találnak megfelelő lehetőségeket itthon – sem szakmai, sem anyagi, sem társadalmi értelemben - írja a portál.

A tükörstatisztikák még magasabb számot mutatnak

A hivatalos hazai adatoknál jóval magasabb kivándorlási számokra utalnak az úgynevezett tükörstatisztikák, amelyek a befogadó országok nyilvántartásain alapulnak. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat becslése szerint 2024-ben akár 50 ezer körül is lehetett a Magyarországról érkezők száma más tagállamokban.

Különösen figyelemre méltó, hogy a fiatalok körében nőtt meg az elvándorlási hajlandóság. A KSH adatai szerint a 20–24 évesek aránya a kivándorlók között 2008-ban még 8 százalék volt, 2023-ra viszont tartósan 16 százalék fölé emelkedett.

A fiatal diplomások közel fele külföldben gondolkodik

A kivándorlási potenciál hosszabb távú növekedésére hívta fel a figyelmet Szabó Andrea szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa is. Az „Útkezdet vagy végállomás? – Külföldi tanulmányok és kivándorlás” című, a Qubit.hu által is idézett előadásában rámutatott: míg 2015–2016-ban a magyar egyetemisták 37, illetve 33 százaléka tervezett külföldre költözni, addig 2024-re ez az arány 45 százalékra emelkedett.

A rendszerváltást követő évtizedben még csupán a lakosság 5–6 százaléka fontolgatta a migrációt, 2016-ra azonban a kivándorlási potenciál közel 40 százalékát már a 35 év alattiak adták.

Nem elég a munkahely – perspektíva is kell

Nógrádi József hangsúlyozta: a maradás feltétele nem különleges ösztönzőkben rejlik, hanem abban, hogy legyenek a képzettséghez illeszkedő állások és valódi megélhetést biztosító bérek. Ha az új beruházások jellemzően minimálbér közeli fizetéseket kínálnak, az nem jelent hosszú távú megoldást – különösen úgy, hogy ezeket a pozíciókat szükség esetén harmadik országbeli munkavállalókkal is betölthetik.

A szakember szerint alapvető tapasztalat, hogy ha külföldön érdemben magasabb bért kínálnak, sokan élnek a lehetőséggel. Ugyanakkor nem csupán gazdasági tényezők állnak a kivándorlás mögött: az elmúlt évtized társadalmi változásai, az ország növekvő megosztottsága is hozzájárul a fiatalok elvándorlásához.

A kivándorlási trend mérsékléséhez tehát nemcsak gazdasági fellendülésre és kiszámíthatóbb jövőképre lenne szükség, hanem a társadalmi feszültségek csökkentésére is. A jelenlegi folyamatok azonban azt mutatják, hogy 2025-ben is történelmi magasságban maradhatott a Magyarországot elhagyók száma.