A magyar választás kemény próbatétel az EU-ellenes erők számára is

Magyarország az Európai Unió GDP-jének csupán 1,2 százalékát adja, de Orbán Viktor így is folyamatosan provokálja az EU vezetőit, és komoly akadályt jelent a döntéshozatali folyamatban. A mostani választáson azonban véget érhet az illiberális magyar miniszterelnök győzelmi sorozata, amelyre sokan pezsgőt bontatnának Brüsszelben is.

Orbán Viktor hosszúra nyúlt karrierje legsúlyosabb politikai kihívásával szembesül 2026 tavaszán. Ha a magyar választók nemet mondanak az „illiberális demokráciára” (saját kifejezését használva), akkor út nyílik az EU gyorsabb döntéseihez az orosz katonai veszély vagy Trump kiszámíthatatlansága miatt. Ezért a közelgő magyarországi választások az EU-ellenes koalíció számára is próbatétel lesz – írja Pierre Briancon a Reuters oldalán megjelent publicisztikában.

Orbán ritka túlélő az európai politikában. Amikor 1998-ban először választották meg miniszterelnöknek, Gerhard Schröder volt Németország kancellárja, Jacques Chirac Franciaország elnöke, Tony Blair pedig alig több mint egy éve volt Nagy-Britannia vezetője. 2010-es visszatérése óta három francia elnökkel, ugyanennyi német kancellárral és nyolc olasz miniszterelnökkel találkozott, és mindannyiukat felbosszantotta. Azóta négy választást nyert meg

- írja a szerző, aki szerint a magyaroknak most komoly okuk van arra, hogy ne adjanak további bizalmat Orbánnak. A gazdaság három éve stagnál. Az elmúlt három hónapban az infláció éves szinten 2,1 százalékra esett vissza, ami a gazdasági aktivitás csökkenését tükrözi, miután hónapokig 4-5 százalék között ingadozott. Az elmúlt 16 évben a forint 20 százalékot gyengült az euróhoz képest. Magyarország fokozatosan felzárkózott az EU többi tagállamához, hasonlóan a többi, 2004-ben csatlakozott volt KGST-országhoz. Az egy főre jutó GDP azonban, amely 2010-ben még kissé meghaladta Lengyelországét, ma már 5 százalékkal alacsonyabb, a Világbank adatai szerint.

A Fidesz veresége Magyarország az EU-tól történő hosszú ideje tartó elidegenedésének vethetne véget. Az ország gazdasága erősen függ az európai piacoktól. Az EU az exportjának több mint 70 százalékát veszi fel – ez a legmagasabb arány a tagállamok között –, ebből Németország közel 25 százalékot tesz ki. A német gazdaság elmúlt három évben tapasztalt stagnálása ezért súlyosan érintette Magyarországot.
Az Európai Bizottság visszatartotta a pénzügyi támogatások egy részét, mivel Orbánék számos jogállamisági elvet megsértettek, többek között egy olyan törvénymódosítással, amely megerősítette a kormány ellenőrzését a bíróságok felett. Brüsszel szerint nem elégséges a NER korrupció elleni küzdelme sem. Ez eddig 18-19 milliárd euró EU-támogatás befagyasztását jelentette az ország számára, ami a Nemzetközi Valutaalap szerint Magyarország idei GDP-jének körülbelül 8 százalékát teszi ki.

Bealkonyulhat a hibrid rezsimnek 16 év után

Nem csoda, hogy Magyar Péter a visszatartott uniós források visszaszerzését választási kampányának központi elemévé tette, valamint megígérte az Európai Parlamentben „hibrid választási autokrácia” néven emlegetett kormányzás lezárását. Orbán kihívója azt is szeretné, ha Magyarország 2030-ig bevezetné az eurót. Az egységes valuta bevezetése óta az EU-hoz csatlakozott többi országhoz hasonlóan Magyarország is szerződésben vállalta az euró bevezetését. Időkorlát híján viszont semmi sem kényszerítheti erre, és Orbán ki is használta ezt a kiskaput a halogatásra.

Sok európai vezető kétségkívül örömmel fogadná a budapesti kormányváltást. Ha Magyarország jó szándékú tagként viszonyulna az EU-hoz, az megkönnyítené a blokk döntéshozatalát és megerősítené egységét Putyin ellen. Magyar szerint az EU és a NATO Magyarország „alapvető szövetségei, amelyek meghatározzák az ország biztonságát és mindennapi életét”. A Tisza Párt elnöke ígéretet tett arra is, hogy rugalmasabb lesz Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatban, de ő is ellenzi a gyorsított folyamatot, és a kérdéssel kapcsolatos bármilyen döntést hazai népszavazásra bocsátana. Orbánhoz hasonlóan ő is ragaszkodik a kárpátaljai magyar kisebbség jogaihoz. A jelenlegi miniszterelnökkel ellentétben azonban soha nem nevezte Ukrajnát „ellenségnek”.

Orbán veresége rossz fényt vetne azokra az euroszkeptikus EU-vezetőkre, akik az elmúlt években köré csoportosultak. Az EU azonban megtalálta a módját, hogy kezelje a renitens magyar miniszterelnököt, Robert Ficót és Andrej Babist. Ukrajna orosz megszállása óta 19 szankciócsomagot fogadott el Brüsszel a háborús agresszor ellen. Mindegyik csomaghoz egyhangú döntés volt szükséges, és hat hónaponként ugyanazon az alapon meg is újítják őket.

A Reuters szerzője szerint Orbánék állandó áskálódása egy tekintetben még hasznos is volt: arra kényszerítette Európát, hogy merészebben fontolja meg az egyhangúsági szabály eltörlésének lehetőségét, amely gyakran akadályozta a komoly reformokat. Az EU most fontolgatja a „tettre kész országok koalíciója” koncepciójának kiterjesztését a védelemmel kapcsolatos kérdésekről a versenyképességet növelő vagy az európai egységes piacot erősítő reformokra. Orbán baráti kapcsolata Trumppal és Putyinnal komoly akadályt jelenthet az amerikai büntetővámok vagy a Moszkva agressziója elleni fellépésben. Marco Rubio amerikai külügyminiszter e heti magyarországi és szlovákiai látogatása pedig nem enyhítette ezeket az aggodalmakat – állapítja meg Briancon.