Infláció: a munkavállalók fele elégedetlen a fizetésével

Minden második magyar munkavállaló keveselli a fizetését, vagy kifejezetten kevésnek tartja, miközben ezzel párhuzamosan túl soknak érzik a munkahelyi stresszt és a feladatokat. 

A magyar munkavállalók komoly csalódásként élték meg az elmúlt 2-3 évben tapasztalható inflációt, a GKI Gazdaságkutató szerint a lakosság ötször-hatszor magasabbnak érzékeli az arányt, mint amennyit egyébként a KSH jelent.

A PwC Munkaerőpiaci Körképének legújabb, közel 2650 ember megkérdezésével készült felmérése szerint az alkalmazottak fele elégedetlen a bérével. 51 százalék úgy érzi, hogy a fizetése nem követte megfelelő mértékben az inflációt, 48 százalék pedig kerek-perec azt mondta, hogy a bére a legkisebb mértékben sem kielégítő a gazdasági körülményekhez mérten – írja a Népszava.  

A felmérésből az is kiolvasható, hogy a válaszadók több mint harmada (36 százalék) szerint a túlterheltség is nagy szerepet játszik a mindennapi problémáikban, azaz túl sok a feladat és nagy a stressz. 

A magyarországi munkaerőpiaci folyamatokra rálátó, munkaerő-közvetítéssel, kölcsönzéssel és HR-szolgáltatásokkal foglalkozó Trenkwalder Magyarország stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója, Nógrádi József az eredménnyel kapcsolatban egyenesen úgy fogalmazott a lapnak, hogy a "munkavállalók stressz-szintje az egekben van", és ezen csak ront a politikai hangulat és közbeszéd, ami vélhetően nem is fog változni a közeljövőben. 

Ennek a hangulatnak egyrészt az az oka, hogy a munkaerőpiacból is politikai kampánytéma lett, másrészt pedig rengetegen tartanak attól, hogy egy esetleges gazdaságpolitikai irányváltás esetén veszélybe kerül vagy megszűnik az állásuk, vagy esetleg csökken az addig kapott fizetésük. 

Sokan az adórendszer átalakításától, támogatási formák megszűnésétől és más lehetőségek bezáródásától tartanak, és ez független attól, ki nyeri a választást: a gazdaság helyzete kisebb-nagyobb megszorításokat a választások kimenetelétől függetlenül bármilyen színezetű új kormányzattól kikényszeríthet, ahogyan az 2022-ben is történt – jegyezte meg Nógrádi József, aki szerint a túlterheltség okaira is könnyedén rá lehet mutatni. 

Ez emiatt lehet, mert több cégnél csak úgy tudtak emelni a béreken, hogy a dolgozói állományt egyfajta „csendes elbocsátásokkal” csökkentették, ebből finanszírozták a fizetésemeléseket. Ez azonban nyilván több terhet rótt a megmaradt dolgozókra, mert a feladatok sokszor köztük lettek kiosztva. A PwC-kutatás még egy komoly problémára világított rá: a fiatal, gyakorlattal még nem rendelkező Z-generációsok helyzetére, akik épphogy belépnek a munkaerőpiacra. 

A mesterséges intelligencia azonban már nagyrészt átvette azokat az egyszerűen elvégezhető, szakértelmet és tapasztalatot nem nagyon igénylő feladatokat, amelyeket a fiatalok korábban begyakorolhatták a munkát.

A mutatók szerint így a munkaerőpiac történetében először fordult elő, hogy a belépő szintek zsugorodása nem a gazdasági recessziónk, hanem a technológiai modernizációnak köszönhető. A Z generáció tagjai ezért gyakran már magasabb szintű feladatokra jelentkeznének, miközben hiányzik az ehhez szükséges tanulási-gyakorlási szakasz.