Hazatérhet a kórházból elvitt tatabányai kislány
Az a tatabányai újszülött, akit két hete szülei tudta nélkül vittek nevelőszülőhöz a kórházból, visszakerülhet családjához, miután kimondták, hogy nincs akadálya a hazabocsátásnak.
Az a tatabányai újszülött, akit két hete szülei tudta nélkül vittek nevelőszülőhöz a kórházból, visszakerülhet családjához, miután kimondták, hogy nincs akadálya a hazabocsátásnak.
Hazatérhet családjához az a tatabányai kórházban visszatartott kisbaba, aki február 6-án egészségesen született, de nem engedték haza a szüleivel. Az édesanya még napokig bejárt az egészségügyi intézménybe szoptatni, de egy nap azt a tájékoztatást kapta, hogy nevelőszülőkhöz vitték, de hogy hová, nem árulták el. A babáért kedden indulhatnak, ezt mondta a Kontrollnak Juhász-Bauer Ágoston és Bai László, a Gyermekmentő Akciócsoport vezetői. Március 2-án ők intézkedtek a tatai gyámügyi hivatalban, hogy a lakhatási körülményekre hivatkozva elvett gyermek jogszerűen hazakerülhessen. A gyermekvédelmi törvény szerint szegénység miatt nem lehet kiemelni gyermeket a családjából. Az ügyben Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa is feljelentést tett. A Gyermekmentő Akciócsoport az elmúlt négy hétben négy csecsemőt juttatott haza a vérszerinti családjához.
Az ügy komoly felháborodást váltott ki, ahogy a Kontroll is megírta, a február 6-án egészségesen született csecsemő a születését követően nem hagyhatta el a kórházat, az édesanyát viszont hazaengedték. A nő naponta kétszer visszajárt szoptatni újszülöttjét, ám egy alkalommal már nem találta a babát az osztályon. Tájékoztatása szerint ekkor közölték vele, hogy a gyermeket elvitték, de sem a döntés okáról, sem a kislány tartózkodási helyéről nem kapott részletes felvilágosítást.
A család valóban nehéz körülmények között él, lakhatási szegénységben, ugyanakkor két nagyobb gyermeküket a környezetük szerint szeretetben és gondoskodva nevelik. A védőnő, a családsegítő és az esetmenedzser már a múlt héten kiadta állásfoglalását, amely szerint a csecsemő hazabocsátásának nincs szakmai akadálya.
A hatályos gyermekvédelmi szabályozás egyértelműen kimondja: pusztán anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem lehet gyermeket kiemelni a családjából.
Az alapellátás feladata éppen az, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, támogassa a szülőket, és megelőzze a kiemelést. A jogszabály szerint a hatóságoknak a veszélyeztetettség megszüntetésére kell törekedniük, nem pedig annak szankcionálására.
Az eset kapcsán megkeresték az érintett egészségügyi intézményt, valamint a gyermekvédelemért felelős Belügyminisztériumot és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot is, érdemi választ azonban csak a Belügyminisztériumtól kaptak, amely általános tájékoztatást adott, konkrétumokat nem közölt.
Hivatalos adatok szerint jelenleg mintegy 300 egészséges újszülött és csecsemő tartózkodik egészségügyi intézményekben, miközben családi környezetben is nevelkedhetnének.
Közülük legalább száz esetben a szülők nem mondtak le gyermekükről, mégsem vihetik haza őket. Arra vonatkozó kérdésekre, hogy pontosan milyen okok állnak ezek mögött az ügyek mögött, a hatóságok nem adtak részletes választ.
A tatabányai kislány hazatérése így nemcsak egy család számára jelent megkönnyebbülést, hanem újra ráirányítja a figyelmet arra is, miként működik a gyermekvédelmi rendszer, és mennyiben tud valóban a családban nevelkedés elsődlegességének elve szerint eljárni.
