A hivatalos légszennyezettségi adatoktól akár meg is fulladhatnánk

A forgalmas belvárosi utak egy részén a levegő nitrogén-dioxid-koncentrációja meghaladja az éves határértéket – erre a megállapításra jutott egy független vizsgálat során a Levegő Munkacsoport. A civil környezetvédők azért kezdtek el a saját szakállukra méréseket végezni, mert úgy látták, a hivatalos adatok nem fedik a valóságot. 

A légszennyezés világszerte napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívásává vált, milliók halnak meg évente a rossz levegő okozta betegségek következtében. 

A statisztikák szerint a krónikus légúti betegségek miatti halálesetek fele, valamint a szívbetegségek és a demencia okozta halálozások mintegy egynegyede a légszennyezéshez köthető. 

Míg hazánkban százezer lakosra 46 haláleset jut, az EU-ban ez a szám átlagosan 21, vagyis Magyarországon több mint kétszer annyian halnak meg évente a rossz levegő közvetett következményei miatt, mint az Unió többi országában átlagosan.

A leggyakrabban idézett nemzetközi és hazai statisztikák szerint Magyarországon évente nagyságrendileg 10 000-13 000 ember hal meg idő előtt a légszennyezés következtében, és ennél jóval többen betegszenek meg súlyosan, például szív- és érrendszeri vagy légzőszervi betegségekben.

Ezért sem mindegy, hogy mennyire tekinthetőek megbízhatónak, vagy éppen mennyire fogadjuk el a hivatalos mérőállomások légszennyezettségi adatait a nagyvárosokban. 

Budapesten a HungaroMet automata mérőállomásainak adatait figyelve az érdeklődők akár még meg is nyugodhatnak: bár olykor itt-ott meghaladja egyik-másik szennyező anyag koncentrációja az egészségügyi határértéket, az év nagy részében megfelelőnek vagy akár kiválónak minősülő adatokat mutatnak az állomások. 

Ez a kedvező kép azonban félrevezető, mivel a mérőállomások egyáltalán nem reprezentálják jól a budapesti lakóterületeket. Mert miközben Budapest belvárosának jelentős része magas épületekkel körülvett úgynevezett  „utcakanyonokból” áll, ahol feldúsulhatnak a szennyező anyagok, a hivatalos mérőállomások kivétel nélkül olyan teresedéseken helyezkednek el, ahol a szennyező anyagok fel tudnak hígulni.

Hogy a valós légszennyezettségi adatokhoz jusson, ezért a Levegő Munkacsoport gondolt egyet, és akkreditált méréseket végeztetett egy mintavételi kompetenciával bíró szakcéggel a belvárost átszelő Kossuth Lajos utcában, azaz egy olyan helyen, amely egy ilyen „utcakanyonnak” minősül.

 A zöld szervezet elsősorban a gépjármű kipufogógázaiban nagy mennyiségben megtalálható nitrogén-dioxid-koncentrációjára volt kíváncsi, és igencsak megdöbbentő adatokkal volt kénytelen szembesülni. 
A 2025. október 6. és 10. között végzett mérésekről részletes jegyzőkönyv készült. 

Az akkreditált mérések az Astoria és a Ferenciek tere közötti két mérőhelyen a legközelebbi hivatalos mérőállomások adatainak több mint kétszeresét mutatták, de még a kicsit szellősebb Ferenciek terén és a jóval kisebb forgalmú Reáltanoda utcában is jelentősen meghaladták azokat.

Bár teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, de a Levegő Munkacsoport által koordinált mérések alapján szinte biztos, hogy a forgalmas belvárosi utak egy részén a nitrogén-dioxid-koncentráció meghaladja az éves határértéket.

Márpedig, ha ez tényleg így van, akkor a jogszabályok szerint olyan intézkedéseket kellene végrehajtani, amelyek hatására a lehető legrövidebb időn belül határérték alá csökken a légszennyezettség – jegyzi meg a Levegő Munkacsoport. 

Ezek persze olyan forgalomkorlátozó intézkedések bevezetését jelentenék, melyeket ugyanakkor egyedül a főváros tehet meg.