Miért nem működik az ország magas színvonalú oktatás nélkül?

Siralmas képet fest a magyar oktatás általános helyzetéről Kapitány István, a Tisza Párt szakértője. A közösségi oldalán közzétett videóban arra hívta fel a figyelmet, hogy a reformok elodázása súlyos gazdasági következményekkel járhat.

Kapitány István focis hasonlattal élve arról beszélt, hogy azok a sikeres játékosok, akik jól helyezkednek, ott vannak, ahol a labda lesz, és nem ott, ahol van.

„Az elmúlt 16 évben oda helyezkedtünk, ahol még labda sem volt” – mondta a közösségi oldalára feltett videóban. A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője szerint az extenzív gazdasági modellből elfogyott a lendület, az Orbán-kormányok pedig nem vittek végbe olyan hosszabb távú reformokat, amelyek segítettek volna kitörni a közepes jövedelem és fejlettség csapdájából.

„Amíg mások a termelékenységnövekedés fontosságát korán felismerték, és ezek javítására sikeresen használták az uniós forrásokat, amelyek rendelkezésre álltak, addig az első Orbán-kormány az elsők között látott hozzá az oktatási rendszer szétverésének, a rövid távú politikai érdekeknek való alárendelésének” – mondta, és hozzátette, hogy 2020 után a modellváltó egyetemek kialakításával csökkent az intézményi autonómia.

Azt is kiemelte, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása azt eredményezte, hogy számos fiatal szakmunkás úgy került a munkaerőpiacra, hogy nem tudta elsajátítani az összes készséget a szakmájában.

Kapitány úgy látja, hogy a „reformok” beértek: a közoktatás színvonala csökken, a 25–34 éves korosztályban hosszú ideje stagnál a diplomások aránya, jóval az unió által elvárt célszám alatt. Azt is sérelmezi, hogy a magyar egyetemeket kizárták az Erasmus+ és a Horizon Europe programokból, ami miatt sokan inkább külföldi egyetemeket választottak.

„Rekordszámú, több mint 730 ezer magyar él és dolgozik külföldön, akiknek nem tud jövőképet adni ez az ország. Az ő tudásuk és munkaerejük fájdalmasan hiányzik a magyar gazdaságból” – fejtette ki Kapitány István.

.