The Guardian: ha nyer is a Tisza, az új kormánynak Orbán aknamezőin kell majd szökellnie

Orbán Viktor, a globális szélsőjobboldal ikonja, vereséget szenvedhet annak ellenére, hogy a választási rendszert alapvetően a Fideszhez szabták az elmúlt bő másfél évtizedben. Magyar Péter pártja több mint 10 százalékkal vezet, ami azt jelenti, hogy soha nem volt ekkora esély a kormányváltásra a NER időszakában, mint most. Orbán viszont számos aknát hagy majd maga után, ami megkeserítheti a Tisza-kormány dolgát.

A magyarok április 12-én az év legfontosabb európai választásán járulnak az urnákhoz, ahol Orbán Viktor, az ország illiberális miniszterelnöke és a globális szélsőjobboldal ikonja 16 évnyi hatalom után vereséget szenvedhet egykori hűséges támogatója, Magyar Péter ellen – írja elemző cikkében a The Guardian hasábjain John Henley, Európa-szakértő szerkesztő.

Orbán az EU leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfője. 2010 óta vezeti azt az országot, amit ő „illiberális demokráciának” nevez, és kinevezte magát a hagyományos keresztény családi értékek európai védelmezőjének „a nyugati liberalizmus és multikulturalizmus támadása” ellen. Négy egymást követő kormánya átfogóan aláásta a jogállamiságot Magyarországon, a bíróságokat hozzá hű bírókkal töltötte fel, és az ország médiájának akár 80 százalékát gyakorlatilag saját maga és szélsőjobboldali Fidesz propagandagépezetévé alakította.

Orbán lett az EU legfőbb zavarkeltője, aki Brüsszellel – amely több milliárd eurós támogatást függesztett fel – küzd olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás, a migráció, az LMBTQ-jogok, és legutóbb az Ukrajnának nyújtandó segély, amelyet következetesen blokkolt (beleértve a legutóbbi 90 milliárd eurós hitelt is) 

– sorolja fel a NER bűnlajstromát Henley.

A magyar kormányfő az EU leginkább Moszkva-barát vezetője, aki az oroszok teljes körű inváziója óta is orosz olajat és gázt vásárol, és rendszeresen találkozik Vlagyimir Putyinnal. A közelmúltbeli vádak, miszerint a magyar kormány bizalmas uniós információkat osztott meg a Kremllel, felháborodást váltottak ki az EU-ban. A magyar miniszterelnök inspirálta a hasonló gondolkodású, az EU-t akadályozó vezetőket, mint például Robert Fico és Andrej Babiš, és lendületet adott olyan nacionalista meghatározó politikusoknak, mint Marine Le Pen és a holland Geert Wilders.

Az április 12-i választásnak messze túlmutató következményei lesznek Magyarországon kívül is, amely ország az EU GDP-jének mindössze 1,1 százalékát, népességének pedig 2 százalékát teszi ki, de Orbán vezetése alatt méretéhez képest aránytalanul nagy szerepet játszik a nemzetközi színtéren 

- írja a szerző.

Soros-fiókából lett illiberális populista

A 62 éves miniszterelnököt Donald Trump, Giorgia Meloni és az AfD társelnöke, Alice Weidel támogatja. A szocializmus utolsó éveiben Orbán még antikommunista ifjú politikus volt, majd – későbbi főellensége, a filantróp Soros György finanszírozásával – rövid ideig az oxfordi egyetemen kutatta „a civil társadalom fogalmát az európai politikai gondolkodásban”.

A Fidesz 2010-ben elért alkotmányozó többsége lehetővé tette számára, hogy átírja Magyarország alkotmányát, és olyan törvényeket fogadjon el, amelyek megerősítik a végrehajtó hatalmat, korlátozzák a civil szervezetek és a média szabadságát, valamint súlyosan gyengítik a bírói függetlenséget.

Idén Orbán klasszikus populista kampányt folytatott. Arra törekedett, hogy a választást háború vagy béke közötti szimpla választásként állítsa be, azt állítva a választóknak, hogy ha őt választják, megőrizhetik Magyarországot „a biztonság és a nyugalom szigeteként”, viszont ha Magyar Pétert választják – akit ő Brüsszel és Kijev ügynökeként ábrázol –, akkor káoszba és háborúba sodorhatják az országot.

A felmérések szerint a választókat inkább a belföldi kérdések foglalkoztatják, mint például az egészségügy és a gazdaság, amely az elmúlt három évben stagnált. Az élelmiszerárak az EU-átlag közelébe emelkedtek, míg a magyar bérek a harmadik legalacsonyabbak az unióban.

A 45 éves Magyar Péter, aki korábban a Fidesz híve volt, két évvel ezelőtt került a figyelem középpontjába, miután exfelesége, Varga Judit lemondott Orbán igazságügyi miniszteri posztjáról, amikor kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott egy pedofilnak falazó férfinak. Magyar ennek hatására elhatárolódott a Fidesztől, korrupcióval és propagandával vádolta meg a kormánypártot, majd megalapította a Tisza Pártot, amely a 2024. júniusi európai parlamenti választásokon a szavazatok 30 százalékát szerezte meg, és a Fidesz mögött a második helyen végzett.

Megígérte, hogy Magyarország visszatér az európai irányvonalhoz, véget vet az orosz energiától való függőségnek, helyreállítja a független közmédiát és az igazságszolgáltatást, fellendíti a gazdaságot, megállítja az Orbán-korszak hatalmas korrupcióját, megtisztítja a közbeszerzéseket, és felszabadítja a befagyasztott uniós forrásokat.

De ki lesz a befutó?

2010 óta Orbán kormánya több száz változtatást hajtott végre a választási szabályokban, többek között közel felére, 199-re csökkentették a parlamenti mandátumok számát, és 106, méretükben eltérő egyéni választókerületet hoztak létre (a fennmaradó képviselőket pártlisták alapján, arányos képviseleti rendszerben választják meg).

Az eredmény egy Fidesznek lejtő választási rendszer, amelyben sokkal kevesebb szavazatra van szükség a győzelemhez. Orbán megkönnyítette a szomszédos országokban élő, többnyire fideszes magyarok szavazását is, és kedvezményeket biztosított a lojális választói csoportoknak is.

Ez azt jelenti, hogy a Tisza Pártnak, amely a legtöbb közvélemény-kutatásban 8–12 százalékpontos előnnyel vezet a döntött szavazók körében, legalább hat százalékpontos győzelemre lehet szüksége a Fidesz felett a parlamenti többség biztosításához. A közvélemény-kutatások átlagai szerint az ellenzéki párt az országos szavazatok 50 százalékát, a Fidesz pedig 39 százalékát szerezné meg. A válaszadók egynegyede azonban még nem döntött, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az országos közvélemény-kutatások nem tükrözik a magyarországi választókerületek bonyolult felépítését. A közvélemény-kutatások szerint a részvétel rekordmagasságba, akár 80 százalék fölé is emelkedhet.

Mi történhet április 12. után?

A fentiekben vázolt okok miatt a magyar választásokat szabadnak igen, de tisztességesnek nem lehet nevezni, ebből fakadóan Orbán győzelmének esélyét sem lehet kizárni. Ha ő nyer, szinte biztosan megduplázza tétjeit: az EU-val való konfliktus fokozódna, a belföldi autoriter hatalomgyakorlás pedig tovább erősödne.

Ha Orbán veszítene szűk különbséggel, elvitathatja az eredményt. Ez az EU-t teljesen példátlan helyzetbe hozná, és Orbán szövetségeseinek várható ellenállása ellenére végül Budapest szavazati jogainak felfüggesztéséhez vezethetne. Egy Orbán által elismert Tisza-győzelem minden bizonnyal enyhítené az unió és Magyarország közötti kapcsolatokat, bár az ellenzéki vezető aligha tekinthető progresszívnek, és a bevándorláshoz hasonló érzékeny kérdésekben a magyar politika valószínűleg nem változna jelentősen.

Belföldön ráadásul, hacsak Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget (minimum 133 mandátumot), nem világos, hogy egy új Magyar-kormány mennyit tudna tenni: Orbán gondoskodott arról, hogy számos törvény módosításához kétharmad legyen szükséges, és minden fontosabb állami intézményt a végletekig lojális embereivel töltötte fel.

Fotó: Facebook / Magyar Péter