Egyenlő pályák, egyenlő esélyek, a Fidesz mégis biciklivel ment – elkészült az EBESZ jelentése a választásokról

Bár a választás formálisan szabad volt, a feltételek korántsem voltak egyenlőek: az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői szerint a pálya egyértelműen a Fidesz felé lejtett – ez a fő megállapítása a voksolás másnapján közzétett előzetes jelentésüknek.

Állampárti módszerek

Az egyik legszembetűnőbb visszásság, amit a jelentéstevők kiemeltek, hogy a Fidesz választási kampánya igazi pártállami módszerrel működött, ami annyit tesz, hogy képtelenség volt egymástól szétválasztani a kormányzat és a párt üzeneteit, és ez nem csak a tartalmi kérdéseket érintette, de a finanszírozás tekintetében is lehetetlen volt megtenni a megkülönböztetést.

Így például az állami tulajdonban lévő MVM energiabiztonságról szóló óriásplakátja könnyen beleillett a Fidesz hasonló narratívájába, és itt nem csak a tartalmi azonosság volt aggályos, de, hogy a választásra készülő párt rejtett kampányát állami pénzekkel tolták meg.

Ebbe a sorba illik bele az Ukrán témában indított, már valós válaszadási lehetőséget sem kínáló nemzeti petíció éppúgy, mint a miniszterelnök választók számára kiküldött hivatalos levelei is, amelyek mindegyre a Fidesz üzeneteit visszhangozták. 

Az EBESZ rendszerszintű hiányosságokat talált a kampányfinanszírozás jogi szabályozását illetően is, a szervezet szerint pedig az is a versenyfeltételeket torzítja, hogy tavaly eltörölték a kampányköltések felső plafonját is. 

A jelentés szerint nagy volt az eltérés a piaci kampányfelületek elosztásában is a Fidesz-KDNP javára.

Jogorvoslati anomáliák

A pártatlan és hatékony jogorvoslat lehetősége sem volt biztosított a választási viták esetén az érintett testületekben – olvasható az EBESZ előzetes jelentésében. 

Ez leginkább a testületek összetételének és a szavazások rendjének tudható be, ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésein a Fidesz-KDNP delegáltjai és az Országgyűlés által megválasztott tagok rendszeresen együttesen szavaztak, ami a választási viták pártatlan kezelésének hiányát mutatja.

Az NVB a választásig összesen 236 kifogást vizsgált, ezek közel felét formai okokra hivatkozva utasította el, több esetben vitatott indoklással. A kormánypárti visszaéléseket érintő ügyek többségét elutasították, míg az ellenzékhez köthető kifogásoknál inkább megállapították a jogsértést – olvasható a jelentésben. 

Problémákat talált a jelentés a hatékony jogorvoslattal és a jogszabályok egyértelműségével kapcsolatban is, példaként említve, hogy a közmédia elfogultsága ügyében a Kúria többször is egyenlőtlen tájékoztatást állapított meg, de az Alkotmánybíróság rendre megsemmisítette ezeket a döntéseket.

Deformált médiakörnyezet

Az EBESZ szerint a magyar médiakörnyezet formálisan sokszinű ugyan, gyakorlatilag azonban egypólusú. A független újságírás „strukturális hátrányban van” az erőforrásokban bővelkedő kormánypárti médiaszektorhoz képest, sőt fokozódó hatalmi nyomás alatt áll. 

Így a közéleti viták tere és a választók hozzáférése az információhoz korlátozott, és a politikai viták is szinte teljes egészében hiányoznak – szól a jelentés, mely az állami fenntartású médiák műsortartalmainak elemzéseiből jutot erre a megállapításra. 

A jelentés azt is hangsúlyozza, hogy az állam nem tesz eleget az online tér védelméért, nem lép fel a dezinformációval szemben, és az online kampánytevékenység sincs kellő mértékben szabályozva, példaként hozva fel a Facebook hirdetések tilalmának rendszeres megsértését.

 Az EBESZ jelentés foglalkozott a kampányban megjelenő AI által generált manipulatív tartalmakkal is, külön is kiemelve a Tiszához kötött, félelemkeltő és valótlan állításokat, például az adóemelésről vagy a sorkatonaság visszaállításáról.  

Ezek ellen a leghatékonyabb védekezés a széleskörű állami felvilágosító kampány lenne – ezek azonban hiányoztak Magyarországon – állítja a jelentés. 

A külföldi beavatkozás visszatérő témája volt a kampánynak, mindkét oldalról, viszont a szakpolitikai témák alig kaptak szerepet.