Uniós pénzek: csütörtökön egy magas szintű brüsszeli delegáció érkezik Budapestre

Kedden délben két napon belül másodszor beszélt telefonon Magyar Péter Ursula von der Leyennel, Európai Bizottság elnökével. A vasárnap esti rövid brüsszeli gratuláció után ezúttal az uniós pénzekről volt szó. A Válaszonline szerint csütörtökön egy magas szintű brüsszeli delegáció érkezik Magyarországra.

A Válasz Online brüsszeli és hazai forrásai szerint jól ment az egyeztetés. Csütörtökön már egy magas szintű brüsszeli delegáció érkezik Budapestre, hogy a Tisza Párt embereivel tárgyaljon. Ugyanarról a csapatról van szó, amelyik az utóbbi években Bóka János EU-ügyi miniszterrel próbált kompromisszumra jutni, de mindhiába. A tárgyalásokat két okból kell megkezdeni már a kormányalakítás előtt:

Egyrészt hatalmas mennyiségű Magyarországnak járó EU-s pénzről van szó, amit még az idén le kell hívni, különben elvész.

Ez óriási feladat. A többi uniós tagállam kormányai már 2021 óta dolgoznak a saját keretük lehívásán, és még egyikük sem ért a végére. A pénzt ugyanis csak bonyolult feltételrendszerek betartásával lehet elhozni. Többen is megpróbálták az idei határidőt meghosszabbítani – például olyan befolyásos kormányok is, mint az olasz vagy a spanyol –, de a nettó befizetők, élükön a németekkel és a hollandokkal, ezt határozottan visszautasították. Ahogy a Bizottság keddi sajtótájékoztatóján Brüsszelben elhangzott, biztosan nem lesz hosszabbítás, még a magyar kormányváltásra tekintettel sem - írja elemző cikkében Magyari Péter.

A másik nagy probléma, hogy az Orbán-kormány olyan szintre züllesztette a viszonyát a többi európai kormánnyal és a Bizottsággal, hogy egy igen bonyolult jogi csűrcsavarral fagyasztották be a Magyarországnak járó támogatásokat, aminek a feltöréséhez normális esetben sok idő kellene, hiszen törvényeket és végrehajtási rendeleteket kell hozni, igazgatási rendszereket és intézményeket átszervezni. 

Miért hagyták veszni Orbánék az ország pénzét?

Az egészben az a legabszurdabb, hogy a pénz lehívásának a feltételeit az Orbán-kormány 2022-ben hivatalosan egyszer már elfogadta, sőt alkudozott is ezekről. A feltételek korrupció-ellenes intézkedéseket, átláthatóságot, az igazságszolgáltatás és az egyetemek függetlenségét írták elő. 2023 decemberére sikerült az Orbán-kormánynak néhány törvényt elfogadnia, majd 2024 legelején még néhány kisebb átszervezést eszközölnie, és máris hozzáférhetett 12 milliárd euróhoz abból, ami addig zár alatt volt. 

Aztán Orbán Viktor leállított minden további intézkedést. 

Úgy döntött, hogy nem alkudozik tovább, hanem majd 2027 decemberében, a következő EU-s költségvetés megvétózásával visszamenőlegesen kizsarol mindent, anélkül, hogy további engedményeket kellene tennie. Addig pedig kihúzza az ország piacról felvett méregdrága hitelekkel, illetve felpörgeti a gazdaságot ázsiai akkumulátorgyárakkal, és inkább a nemzeti költségvetésből segíti ki az EU-s forrásokhoz szoktatott barátait.

A kísérletbe majdnem belerokkant a magyar gazdaság, hiszen az ország eladósodott, a növekedés megrekedt, a beruházások volumene 2022 és 2025 között közel 25 százalékkal visszaesett. 

Ez a történet azért is felháborító, mert a 2020-as évek első felében a szokásos EU-s támogatások másféleszerese járt volna Magyarországnak, vagyis annyi pénz áramolhatott volna kívülről a magyar gazdaságba, mint még soha a kiegyezés óta. 
Azért járt volna a szokásos keret másfélszerese, mert a járvány okozta gondok kezelésére az EU felállított egy rendkívüli alapot, az RRF-et (Helyreállítási Alap), de ehhez az Orbán-kormány egyáltalán nem fért hozzá, és nem is volt hajlandó arra, hogy teljesítse a feltételeit. A keretből bő 10 milliárd euró járna Magyarországnak, ebből 6,5 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig jóval olcsóbb hitel, mint amekkora kamatokat a magyar állam mostanában fizet. Ez az az alap, amit idén le kell hívni, ugyanis a program végleg kifut.

Rá kell lépnie a gázra az új magyar kormánynak

A legsürgetőbb feladata a Tisza-kormánynak, hogy ehhez a pénzhez hozzáférjen. A következő néhány hónapban ehhez le kell adni egy tervet az Európai Bizottságnak, hogy mire menne el a rengeteg pénz. Teljesíteni kell az összes jogállamisági feltételt, amelyek elmaradása ezt a keretet meg a szokásos kohéziós támogatások harmadát is blokkolja. És még azt is be kell mutatni, hogy az elköltött pénz egy része eredményesen hasznosult. 

Azért van egyáltalán esély a pénz jelentős részének a lehívására, mert egy szakértői csoport már másfél éve dolgozik a megoldáson a Tisza mellett. A tagjai között olyan pénzügyesek, jogászok és diplomaták is vannak, akik korábban magyar vagy bizottsági oldalon már foglalkoztak ilyesmivel. A választásig elvégezték annak a munkának a dandárját, amire Európai Uniós Ügyek Minisztériuma négy év alatt képtelen volt 

– írja Magyari Péter.

Az összes állami költést fel kellene tölteni egy egységes, nyilvános és kereshető online felületre. A felületet létrehozták, csak éppen nem kötelezték adatközlésre a közérdekű alapítványokat, az MNB alapítványait és az állami vállalatokat sem. Akik pedig közölnek adatokat, azok pdf-eket töltenek fel kéthavonta, amelyekben keresni nem lehet, gépi segítséggel pedig olvashatatlanok. Ha valaki egy konkrét szerződést keres, azt talán megtalálhatja, de statisztikát vagy elemzést csak évekig tartó kézi jegyzeteléssel lehetne készíteni belőlük. Ezért a Bizottság nem fogadta el ezt a megoldást. Ha bemutatja a Tisza-kormány, hogyan néz majd ki az új változat, és hatályos jogszabállyal kötelezi a használatára az összes érintettet, akkor a Bizottság elfogadhatja úgy is, hogy itt képtelenség tartani az eredeti határidőt. 

Rengeteg hasonló probléma van, ahol Brüsszeltől rugalmasságra, az új kormánytól pedig gyors cselekvésre lenne szükség. A keddi beszélgetés egyik eredménye, hogy erről a hozzáállásról biztosította egymást Ursula von der Leyen és Magyar Péter.

A Válasz Online-nak nyilatkozó szakértők becsléseinek átlaga alapján az RRF-keret jó kétharmada az idén még lehívható lehet, ami nagyságrendileg 6,5 milliárd euró. Továbbá, ha az RRF kinyílik, akkor a kohéziós keretből befagyasztott bő 7 milliárd euró is hozzáférhető lesz a kormányzati ciklus hátralévő éveiben. 

Brüsszel nem kér lehetetlent: jogkövetőnek kell csak lenni 

A magyar kormány előtt álló feladatok az alapítványi egyetemektől a közbeszerzésekig nagyon sok területet érintenek. A Fidesz a kampányban azt állította, hogy azért fagyasztották be a brüsszeli pénzeket, mert a magyar kormány nem engedi, hogy az ukránoknak adják a magyarok pénzét, és ha a Tisza-kormány el is hozná az EU-s forrásokat, a végén több veszne a réven, mint amennyit nyerni lehet a vámon. Ez azonban egyáltalán nem fedi a valóságot. 

A magyar kormány idén vétózta meg az EU-nak szánt ukrán hitelt, míg a befagyasztásokat lehetővé tevő jogszabályt 2021 decemberében szavazta meg a Tanács, tehát az orosz-ukrán háború kitörése előtt. A szankciót a burjánzó magyarországi korrupció miatt találták ki, és amiatt is érvényesítették. 

Magyarország a Tisza-kormány alatt sem fizet Ukrajnának, amit a hétfői nemzetközi sajtótájékoztatón nyilván hallottak Brüsszelben is, mégis meg lehetett másnap beszélni a magyar pénzek lehívásának ügyét a Bizottság elnökével. Ehhez csak korrupcióellenes intézkedéseket kellett Magyar Péternek megígérnie. 

Magyar Péter annyit engedett Ukrajna ügyében, hogy közölte: tartja magát az EU-s joghoz. Ha a magyar államnak nem kell beszállnia a hitelbe, akkor nem akadályozza meg, hogy a többi tagállam összeadjon két év alatt 90 milliárd eurót Ukrajnának. Magyar szerint is jogsértést követetett el Orbán a megállapodás felrúgásával, ezért az eredeti alkut tartja érvényesnek. Ebből az következik, hogy legkésőbb a Tisza-kormány megalakulása után mehet majd a hitel Ukrajnának, a többi tagállam garanciavállalásával.