Drasztikus lépésekre kényszerülhet a Tisza Párt, ha valóban megreformálná a közmédiát

A Tisza Párt kényszerhelyzetben van, ugyanis a közmédiával kapcsolatban nincs túl sok választása, ha el szeretne kerülni egy vesztes pert és az ezzel járó pénzbüntetést. Néhány vezető felmentése és a szerződések átalakítása ugyanis nem elég, gyökeresen kell átalakítani a közmédiát és a médiafinanszírozási rendszert. 

Az Európai Bizottság 2022. szeptember 16-án ismertette azt a rendelettervezetet, amely uniós szinten egységesesen garantálta volna a média függetlenségét, a szerkesztői autonómiát, valamint a médiapiac átláthatóságát és a pluralizmust. És bár hivatalosan egy tisztviselő sem említette Magyarországot, mint rossz példát, a háttérbeszélgetéseken annál többször elhangzott, hogy a hazai médiaviszonyokkal uniós szinten is kezdeni kell valamit -írja a Hvg. 

A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelet (European Media Freedom Act – EMFA) 2024 májusában lépett hatályba, de a szabályai nem egységesen léptek életbe. Egy részüket már 2025-ben elkezdték alkalmazni – például az átláthatóságra és egyes intézményi működésre vonatkozó előírások –, de a legfontosabb, a média függetlenségét erősebben védő szabályok csak 2026 augusztusától válnak majd kötelező érvényűvé. 

Erre a jogszabályra hivatkozott az Európai Bizottság is, amikor tavaly decemberben kötelezettségszegési eljárást indított. Ekkor olyan jogszabályi rendelkezésekre is hivatkoztak, amelyek akkor még nem is voltak érvényben, mert csak idén augusztusban lépnek hatályba. Ugyanis azt is vizsgálták, hogy az ország megfelelően készül-e a közelgő, szigorúbb előírásokra. Vagyis nemcsak az adott helyzet számított, hanem az is, hogy a magyar szabályozás képes-e teljesíteni az újabb uniós elvárásokat is. 

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében a problémák azonosítása mellett azt is jelezte, hogy milyen irányú változások szükségesek ahhoz, hogy a magyar médiarendszer megfeleljen az uniós elvárásoknak. A testület szerint mindenekelőtt biztosítani kellene a szabályozó intézmények tényleges függetlenségét: úgy véli, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács kinevezési rendszere átalakításra szorul annak érdekében, hogy szélesebb körű legyen az ellenőrzés és kevesebb a politikai befolyás.

A Bizottság a közszolgálati médiával kapcsolatban is reformokat sürgetett. Úgy látják, erősebb jogi és intézményi garanciák kellenek a megfelelő szerkesztői függetlenséghez, valamint olyan felügyeleti mechanizmusok kialakítása, amelyek mellett valóban garantált a kiegyensúlyozott tájékoztatás. 

 A médiapiac kapcsán a Bizottság azt hangsúlyozza, hogy az állami hirdetéseknek sokkal elfogulatlanabbnak és átláthatóbbnak kell lenniük. Álláspontjuk szerint objektív, előre meghatározott szabályrendszer és és szigorú nyilvános elszámoltathatóság lenne szükséges ahhoz, hogy az állami költekezés ne legyen piactorzító hatású. Emellett úgy vélik, hogy erősíteni kellene a médiatulajdonlás átláthatóságát és a versenyjogi ellenőrzést is, különösen annak érdekében, hogy a tulajdonjog ne koncentrálódhasson egy kis körben. 

A Bizottság szerint különösen fontos, hogy meg legyen erősítve az újságírók védelme. Ez többek között azt jelenti, hogy sokkal komolyabb kontrollt kell bevezetni a megfigyelés ellen – például erősebb bírói kontrollt –, valamint a forrásvédelmet is biztosítani kellene a gyakorlatban. 

Végül a testület hangsúlyozta, hogy nem elég csak a szabályokon módosítani, hanem a betartatásukat is garantálni kellene. Szerintük csak akkor tekinthető teljesítettnek az uniós kötelezettség, ha a reformok a gyakorlatban is érzékelhető változást hoznak a médiarendszer működésében. "Ami fontos számunkra minden esetben, az a közszolgálati média független működése. Tehát ezért áll ki a Bizottság, ezen dolgozunk az EMFA keretében" - fogalmazott az Európai Bizottság csütörtöki sajtótájékoztatóján Markus Lammert, a testület jogállamiságért felelős szóvivője.

Tavaly decemberben a Bizottság két hónapos határidőt adott a magyar kormánynak, reagáljon a felvetett kifogásokra. Az EUrologus megbízható forrásoktól úgy értesült, hogy a kormány eleget tett ennek a felszólításnak, a válasz megérkezett Brüsszelbe, a további döntésekről azonban még nem született döntés.  

A szokásos eljárás, hogy ha a Bizottság nem tartja kielégítőnek a válaszokat, akkor egy indokolással ellátott vélemény formájában újabb dokumentumban összegzi a jogi álláspontját. Ennek azonban nincs határideje, könnyen lehetséges, hogy addig jegelik az ügyet, amíg nem körvonalazódik az új helyzet Magyarországon és majd annak fényében döntik el, hogy elegendőek a változtatások és le lehet zárni az eljárást, vagy esetleg folytatni kell.