Bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen Schmidt Gábor, de az elnökség kiállt mellette
A leköszönő, sportért felelős helyettes államtitkár, egyben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke saját maga ellen kért bizalmi szavazást a kritikák nyomán, az elnökség azonban végül egyhangúlag elutasította az indítványt és megerősítette pozíciójában.
A leköszönő, sportért felelős helyettes államtitkár, egyben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke saját maga ellen kért bizalmi szavazást a kritikák nyomán, az elnökség azonban végül egyhangúlag elutasította az indítványt és megerősítette pozíciójában.
Bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöke, Schmidt Gábor, aki 2022 óta a Honvédelmi Minisztérium sportigazgatásért és sportfejlesztésért felelős helyettes államtitkára is. A szerdai, Szegeden tartott elnökségi ülésen – amelyet a világbajnoki válogató idejére hívtak össze – az elnök maga kérte, hogy a testület döntsön a bizalmáról.
A Telexnek Schmidt megerősítette a szándékát, hangsúlyozva, hogy már korábban eldöntötte, hogy a közösségére bízza a további szerepvállalását.
„Úgy gondoltam tisztességesnek már Szemán Robi levele előtt is, a munkatársaim tudtak a szándékomról, hogy a választások után döntsön rólam a közösségem, amit évtizedek óta a legjobb tudásom szerint, felelőséggel szolgálok. Nemcsak az elnökség, hanem utána a teljes tagság elé is kiállok az április 30-i közgyűlésen. Ha megvonják tőlem a bizalmat, nem maradok a helyemen” – fogalmazott a Telex megkeresésére.
A bizalmi szavazás kezdeményezését megelőzően Szemán Róbert, az MKKSZ civil kapcsolatok bizottságának tagja nyílt levélben szólította fel lemondásra az elnököt, miközben saját tisztségéről is lemondott. Kritikáiban két ügyet emelt ki, egyrészt a Schmidt által alapított, de állítása szerint 2018 óta tőle függetlenül működő IRUB Kft. bevételeinek növekedését, másrészt a Velencei-tó partjára épült, mintegy 50 milliárd forintba kerülő Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémiát, amelyet pazarlónak tart. A fejlemények azért is kaptak különös figyelmet, mert több más sportszövetség élén is aktív politikusok állnak, így Schmidt lépése akár precedensértékű is lehet.
Az elnökség elutasította a bizalmi szavazást
A kajak-kenu sport hivatalos oldalán később megjelent közlemény szerint az elnökség végül nem tartotta indokoltnak a bizalmi szavazás lefolytatását, és egyhangú döntéssel kiállt Schmidt Gábor mellett.
A testület indoklása szerint az elnök tevékenysége és a szövetség működése nem ad okot annak megkérdőjelezésére, a kritikák egy része pedig nem közvetlenül az MKKSZ-hez kapcsolódik. Mint írták:
„az Elnökség szerint az elnök sportágbéli tevékenysége és az MKKSZ működése nem indokolja annak megkérdőjelezését. A kritikákban megfogalmazott kérdések egy része pedig közvetlenül nem az MKKSZ-szel kapcsolatos, így ezen kérdésekkel nem kíván foglalkozni.”
A közlemény kitér arra is, hogy Schmidt Gábor minisztériumi szerepvállalása mellett társadalmi munkában látta el elnöki feladatait, valamint reagál a felmerült kritikákra.
A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia ügyében hangsúlyozták, a beruházásról a kormány döntött, a megvalósítást állami szervek végezték, az MKKSZ pedig sem az előkészítésben, sem a finanszírozásban nem vett részt. A létesítményt 2024 októberében adták át, üzemeltetője a Nemzeti Sportügynökség, és multifunkcionális jellegéből adódóan más sportágak is használják.
Az IRUB Kft. kapcsán azt írták, hogy Schmidt Gábor még 2016-ban, elnökké választását követően értékesítette tulajdonrészét, és azóta sem tulajdonosi, sem irányítási szerepet nem tölt be a cégben. Bár a szövetség korábban szerződéses kapcsolatban állt a vállalkozással, a felügyelő bizottság vizsgálatai nem tártak fel szabálytalanságot. Ennek ellenére az elnökség újabb, célzott vizsgálatot rendelt el a 2022 és 2026 közötti szerződések áttekintésére.
Kép: Nemzeti Versenysport Szövetség/Youtube
