Borhy László: vissza kell térnie az MTA-hoz a kutatóhálózatnak

Az MTA elnökjelöltje szerint a 2019-ben leválasztott kutatóintézetek visszacsatolása kulcsfontosságú az akadémiai szabadság helyreállításához, a hatékony tudományos együttműködéshez és a működési problémák rendezéséhez.

Közösségi oldalán tett közzé nyilatkozatot Borhy László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjáért induló akadémikus. A Széchenyi-díjas régész-történész a 2019-ben az akadémiától leválasztott kutatóintézet-hálózat helyzetének rendezéséről fejtette ki álláspontját.

Borhy szerint az intézményrendszer átalakítása nem csupán szervezeti változást jelentett, hanem hosszabb távon is meggyengítette a kutatóhálózat működését. Bejegyzésében úgy fogalmaz:

„Az MTA kutatóintézet-hálózatát 2019-ben nem csak elszakították az MTA-tól: az elmúlt években külső beavatkozások hatására fokozatosan feldarabolták és részben megfosztották infrastrukturális hátterétől.”

Külön kitért arra is, hogy az akadémiai vagyon használatával kapcsolatban alkotmányossági problémák merültek fel, amelyeket a Alkotmánybíróság is megállapított egy korábbi határozatában.

Három érv a visszacsatolás mellett

Borhy László szerint a kutatóközpontok MTA-hoz való visszatérése három kulcsterületen hozhat áttörést.
Elsőként az akadémiai szabadság kérdését emelte ki. Az Európai Uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik alapfeltétele a politikai befolyástól mentes tudományos működés biztosítása, amelyet az MTA keretei garantálhatnak, álláspontja szerint MTA kutatóintézet-hálózatának helyreállítása is fontos lépés lehet ezügyben.

Második pontként a tudományterületek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Úgy véli, a jelenlegi széttagolt rendszer akadályozza az interdiszciplináris kutatásokat, miközben a globális problémák – például a klímaváltozás vagy a technológiai átalakulás társadalmi hatásai – csak közös tudományos megközelítéssel kezelhetők hatékonyan.

Harmadik érvként a működési és infrastrukturális problémákat nevezte meg. A kutatóintézetek szerinte 2019 óta számos nehézségbe ütköztek az MTA tulajdonában lévő infrastruktúra használata során, amelyeket csak a visszarendezés oldhat meg tartósan.

A stabilités igénye

Borhy László szerint a visszacsatolás nemcsak szervezeti értelemben jelentene megoldást, hanem hosszú távon stabilizálná a kutatóhálózat működését is. Mint írja, ez teremtheti meg az alapját a szükséges fejlesztéseknek és annak, hogy a magyar tudomány ismét versenyképesebbé váljon nemzetközi szinten.

Fotó: Wikipédia