Rendszerváltás a közmédiánál is: nem fogadták el Altorjai Anita beszámolóját
Másfél évtizedes története során először fordult elő, hogy a Közszolgálati Testület nem fogadta el a közmédia vezetői beszámolóját. Korábban azzal indokolta a testület a jelentés megszavazását, hogy a hírműsorok egyirányú elfogultsága „csak az adások 10 százalékára vonatkozik”, a többi műsor (sport, kultúra, tudomány) viszont szerintük mentes volt a kormánypropagandától.

Másfél évtizedes története során először fordult elő, hogy a Közszolgálati Testület nem fogadta el a közmédia vezetői beszámolóját. Korábban azzal indokolta a testület a jelentés megszavazását, hogy a hírműsorok egyirányú elfogultsága „csak az adások 10 százalékára vonatkozik”, a többi műsor (sport, kultúra, tudomány) viszont szerintük mentes volt a kormánypropagandától.
A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. Évi CLXXXV. Törvény 97. Cikkelye alapján, a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója évente egyszer, beszámolót készít arról, hogy – saját értékelése szerint – a médiaszolgáltató eleget tett-e e törvényben megfogalmazott, a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaira és alapvető elveire vonatkozó elvárásoknak. Ezt a Közszolgálati Testület megvitatja, és annak elfogadásáról egyszerű többséggel dönt.
Altorjai Anitának, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának 2025. évi beszámolójáról szerdán szavazott a testület: 2 igen, 3 nem és 5 tartózkodás alapján, a jelentést nem fogadták el.
Az értékelés szempontjai a Köszszolgálati Kódex alapelvei alapján 7 pontba vannak szedve, és a következőket tartalmazzák: az értékelvek megvalósítását, a tájékoztatási kötelezettséget, a pártatlanságot, a tartalmi és működési elvárásokat, a műsorkészítés normáit, valamint a társadalmi jelenlétet. Ezeket a tagok egyesével megvitatják, majd nyíltan szavaznak arról, hogy elfogadják, elutasítják vagy tartózkodnak az egyes pontoknál. Ezután szintén nyílt szavazással döntenek az egész jelentésről.
Altorjai vezérigazgatói széke is inog
A testületnek van 9 állandó és 6 sorsolással megválasztott tagja a társadalom egészét hivatottak képviselni, tagjai az egyházak, a nemzetiségek, az MTA, a MOB, az MMA, a rektori konferencia, illetve különböző civil szervezetek képviselői.
Eddig még nem fordult elő olyan, hogy a testület nem szavazta volna meg a jelentést, viszont most több pontnál a többség döntése nemleges vagy tartózkodó volt, valamint az egészről szóló szavazásnál is ez történt.
Ugyanennek a törvénynek a 10. cikkelye szerint: „Ha a Közszolgálati Testület – a vezérigazgató a Testület előtti személyes meghallgatása után – nem fogadja el a beszámolót, akkor mérlegelheti a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetéséről szóló javaslat előterjesztését a Kuratóriumnak.
E javaslat elfogadásához a Közszolgálati Testület tagjainak kétharmados többsége szükséges.”. A testület jelenleg ezt nem kezdeményezte, hanem előtte a vezérigazgatóval egy külön találkozót indítványozott.





