Újra beleállt Balog Zoltánba a tiszántúli református püspök

Fekete Károly tiszántúli református püspök nem kicsit tartott politikusi beszédet május 15-én a debreceni nagytemplomban. Mint az emlékezetes, ő volt az, aki a legnagyobb tekintélyű református egyházkerület püspökeként először szólította fel lemondásra Balog Zoltánt a zsinati elnöki tisztségéről. Az erről szóló közleményét három nappal azután megírta, hogy Novák Katalin lemondott a posztjáról. 

A május 15-i beszédének a vonatkozó részét a Szemlélek írta meg. Fekete ebben arról beszélt, hogy szerinte a mai napig nem történt meg az egyházon belüli szembenézés és megtisztulás a kegyelmi ügy után. Az alábbiakban néhány részlet a beszédéből:

„Régóta rajtunk van az a nyomorúság, hogy a nyilvánvaló társadalmi és egyházi bajok és bűnök esetén sem nevezzük néven a dolgokat. Nincs szókimondás, nincs következmény, hanem marad a magunk közötti pusmogó némaság, a közönyös beletörődés, egyre ritkábbak lettek és halkabbak a kritikus hangok az egyházunkban.”

„A kegyelmi ügy botrányától nem tudtunk elhatárolódni, és ennek a közegyházi gyengeségünknek nagy ára lett, mert elmaradt a feltisztulást elindító katarzis, ami módot adott volna a korábbról felgyülemlett egyéb bajaink öncenzúra nélküli, büntető intézkedéstől és hatalmi megtorlástól nem félő kibeszélésére. Az egyéni felelősség szétterült, és a kegyelmi ügy után az egész egyházunk botránkozás tárgyává lett és hitelességi válságba sodródott.”

„A kényelmetlen hallgatás máig tartó időszaka ellenére, az Élő Ige Éve felszínre hozta annak tehertételét, hogy hat évvel ezelőtt számításból, a politikai bennfentességtől előnyöket remélve, elmaradt annak az átbeszélése: mivel is jár, ha egy politikust választ egy egyházkerület a püspökévé.”

„Amikor a közéleti és a politikai szereplők keresztyéndemokráciát emlegettek, akkor megfeledkeztek arról, hogy egy szabad, demokratikus jogállam nem járhat teokratikus utat, mert a hatalom erejével nem biztosítható a keresztyén értékek érvényesülése, hiszen azzal a szabadságot korlátozná.”

„A református egyház nem hierarchikus szolgálatközösség, és egyik tagja nem uralkodhat a másikon, mégis belopakodott közénk az érdekközpontú, gőgös hatalomgyakorlás.”

Balog Zoltán ennek a beszédnek a másnapján megosztotta a két évvel ezelőtt a 777-nek adott interjúját, majd hozzátette: „Ennél többet ma sem tudok és kívánok elmondani erről az ügyről.”

Amint arról korábban már beszámoltunk, nyilvánosságra hozta a kormány a kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumban fellelt dokumentumait. Magyar Péter szerint az iratokból az látszik, hogy K. Endre kegyelmét sem a minisztériumi szakapparátus, sem Répássy Róbert államtitkár, sem Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nem támogatta, Novák Katalin mégis pozitív döntést hozott, amit Varga még aznap ellenjegyzett. 

A kegyelmi ügyről szóló keddi rendkívüli miniszterelnöki sajtótájékoztatón elmondottakból egyértelműen következtetni lehet Gaudi-Nagy Tamás szerepére is. Magyar Péter azt mondta, hogy „én magam nagyon szeretem a katalán építészetet”. Itt nyilvánvalóan a világhírű katalán építészre, Antoni Gaudíra gondolt a kormányfő. Gaudi-Nagy először cáfolt, később azonban megerősítette a szerepét. 

Kép: Magyar Református Egyház/Youtube