Vitézy Dávid: pazarló beruházás épül a Duna fölött Mohácsnál

A mohácsi Duna híd lehet az új Budapest-Belgrád vasútvonal. Ennek a beruházásnak a megtérülésére sincs esély belátható időn belül, a projekt átszabásának egyetlen célja lehetett, minél több pénzt kiszivattyúzni a Fidesz gazdasági hátországának.      

A parlamenti választások előtti hetekben Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter elvont 76 milliárd forintot a közösségi közlekedéstől, a Volántól és a MÁV-tól, majd ezt a pénzt „hozzávágta” a mohácsi hidat és annak közúti kapcsolatait építő Duna Aszfalt Zrt.-hez, amelynek tulajdonosát, Szíjj Lászlót is a NER tette százmilliárdossá. Az átcsoportosítással az eleve méregdrága beruházás még drágább lett, bekerülési költsége bruttó 451 milliárd forintra nőtt – közölte Lázár utóda, Vitézy Dávid a YouTube oldalán közzétett videóban. Ennyi pénzből fel lehetett volna újítani a déli országrész két vasúti fővonalát Budapest-Szeged, illetve Budapest-Pécs között, mindkét vonalon újakra lehetett volna cserélni az elöregedett vonatokat, és még az érintett régió megyeszékhelyeinek vasúti összekapcsolására is maradt volna pénz.  

„Állatorvosi ló”

A mohácsi hidat és annak közúti kapcsolatait eleve 2x2 sávosra tervezték, noha ezt a forgalom jelenleg nem indokolja, sőt 2040-ben, mi több, 2050-ben sem fogja. Lázárék nem véletlenül blokkolták annak a megvalósíthatósági tanulmánynak a nyilvánosságra hozatalát, amelyben feketén-fehéren az áll, hogy a mohácsi híd napi forgalma évtizedes távlatban is tizede marad a nagy forgalmú, 2x2 sávos budapesti hidakéinak – Rákóczi híd, Petőfi híd, Megyeri híd. A mohácsi hídon, ha megépül, a szakértői becslés szerint 6500 jármű kel majd naponta, míg az említett fővárosi hidakat 55-70 ezer jármű használja naponta. 

A 2x2 sávos megoldás tehát eleve „közpénzszivattyúként" szolgált, amelyet a NER az utolsó hónapjában feljebb kapcsolt egy titkos/nem nyilvános kormányhatározattal. Ez az határozat mondja ki, hogy a híd és az 51-es főút közúti kapcsolatát is kétsávosítani kell. (az 51-es főút Budapestet köti össze a magyar-szerb határral a Duna mentén haladva.) Ennek az összekötő szakasznak a bővítése nyelte el a Volántól és a MÁV-tól elvett 76 milliárd forintot.    

„Nincs olyan szakmai műhely, nincs olyan megvalósíthatósági tanulmány, nincs olyan forgalmi modell, nincs olyan közlekedéspolitikai dokumentum, ami a leghalványabb mértékig is alátámasztaná azt, hogy erre szükség van. Sőt birtokában volt a kormány, birtokában volt az előző közlekedési miniszter azoknak a dokumentumoknak, amik az ellenkezőjét írják le, hogy ezekre nincs szükség.” – hangsúlyozta Vitézy Dávid. Hozzátette, hogy 76 milliárdos átcsoportosítással Lázárék ugyanúgy kozmetikázták a minisztérium költségvetését, mint a sztrádapénzek esetében - a Volántól és a MÁV-tól elvont pénzt év közben kell majd pótolni az autópálya-koncesszió megkurtított díjához hasonlóan.  

Ami jó a kivitelezőnek, nem jó az államnak

Lázárék az utolsó pillanatban átalakították az előlegfizetés rendszerét is, mégpedig úgy, hogy azzal az állam kifejezetten rosszul jár. A Duna Aszfalt eredetileg 20 százalék előlegre volt jogosult az építkezés különböző fázisainak megkezdésekor, ezt Lázárék 98 százalékra emelték, vagyis a kivitelező innentől kezdve minimális kockázatot visel. Ami még ennél is elgondolkodtatóbb: a kivitelezőnek nem kell bankgaranciát állítania az előleg mögé, vagyis ha nem teljesít vagy hibásan teljesít, az állam futhat a pénze után. A Duna Aszfaltnak eddig közel 160 milliárd forintot fizetett ki előlegként az állam, ebből 94 milliárdot a választásokat megelőző pénteken utaltak el. 

„Nehéz ezt az egészet nem úgy látni, hogy itt valójában csak az számított, hogy minél több pénzét a magyar adófizetőknek, a magyar költségvetésnek kitolják a Duna Aszfalt számára.” – összegezte az átvilágítás teljesen még nem lezárt folyamatát a közlekedési miniszter.  

Címlapkép: YouTube