Költségvetési csalás gyanúja miatt rendeltek el nyomozást a MOL – Új Európa Alapítvány egyes kifizetései miatt

Még a választások előtt tett feljelentést egy magánszemély annak a gyanújával, hogy a 2021-ben létrehozott MOL – Új Európa Alapítvány, szabálytalanul, költségvetési csalást elkövetve kötött meg bizonyos szerződéseket, fizetett ki egyes támogatásokat és ezzel sok százmilliónyi adott nem fizettek meg az államnak. 

A MOL – Új Európa Alapítvány is azon kekvák közé tartozik, amelyet 14 másikkal együtt idén augusztus 31-ig bezárnak. Mit lehet tudni erről a több tízmilliárd forintnyi vagyonnal rendelkező, széles körben azonban sokáig nem túl ismert MOL – Új Európa nevű alapítványról? Például azt, hogy 11 milliárd forinttal támogatta a határon túli fociakadémiát, 27 milliárd forintért Munkácsy-festményeket készült vásárolni, illetve egy közép-európai kortárs múzeum létrehozását is tervezte 20-25 milliárd forintért - emlékeztet a 444. 

De az is kiderült időközben, hogy a Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Világi Oszkár, Miklósa Erika és Bacsa György összetételű kuratórium az MCC Fesztre például adott pénzt, de Böjte Csaba alapítványának nem. A feljelentő a február végén keltezett beadványában azt fogalmazta meg, hogy az alapítvány több milliárd forint értékű támogatást osztogatott el hazai és külföldi sportszervezeteknek, illetve rendezvényekre „mecenatúra”, de a konstrukció valójában más volt. 

Ennek adózási szempontból van jelentősége, ugyanis a mecénásként adott, és kötelezettséggel nem járó támogatás ugyanis áfamentes. Csakhogy ebben az esetben számos támogatás együtt járt azzal a kötelezettséggel, hogy a támogatottaknak fel kell tüntetnie a MOL – Új Európa nevét, logóját, illetve voltak más kommunikációs elvárások is. Az alapítványnak ugyanis nem az a dolga, hogy utólagos megjelenéseket rögzítsen, hanem előre rögzített módon többcsatornás kommunikációs jelenlétet vár el a támogatások fejében.

A feljelentő szerint „ez arra utal, hogy a kifizetések gazdasági tartalma nem adomány, hanem reklámszolgáltatás, szponzoráció ellenértéke” – ami azért fontos, mert a pénz ebben az esetben mecenatúra helyett reklámszolgáltatásnak minősíthető, márpedig akkor az ügyletek áfakötelesek. A 444 birtokába jutott feljelentés szerint sem számlázás, sem áfabevallás, illetve -befizetés nem kíséri ezeket a tranzakciókat. A feljelentő számítása szerint mivel az egyes támogatások összege meghaladhatja az egymilliárd forintot, a gyanús megoldás támogatásonként több százmillió forintos költségvetési kárt okozhat.

A feljelentést bő egy hónap után, elutasította a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága, ahova a Nemzeti Nyomozó Irodától került. Az április hetedikén, tehát öt nappal a választások előtt kiadott határozat szerint ugyanis hiányzott a bűncselekmény gyanúja. Az adónyomozók érvelése szerint a feljelentő „pusztán általánosságban vélelmezi a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt”, nem közölt konkrét adatokat és számításokat az egyes esetekről. A feljelentés elutasítása ellen az érintett két nappal később panaszt nyújtott be a NAV-nak. 

Ebben megismételte a korábbi feljelentése állításait és azzal érvelt, hogy a konkrét, számszerűsített adatok hiánya nem jelentheti a bűncselekmény gyanújának hiányát, hiszen ezeket a visszaéléseket éppen a nyomozásnak kellene kiderítenie. A panasza a Budapesti Gazdasági Ügyészségre került, ami a június 18-án kelt határozatával igazat adott neki, azaz hatályon kívül helyezte a NAV-nak a feljelentést elutasító határozatát. 

A vádhatóság határozata többek között azt mondja ki: „az ügyben bűncselekmény gyanúja nem zárható ki egyértelműen, ezért a tényállás tisztázása és a megalapozott döntés érdekében nyomozási cselekmények elvégzése szükséges”. 
Az ügyészség azt is leírta, hogy a döntését a panaszban foglaltak, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján hozta meg.

Kép: https://molujeuropaalapitvany.hu