Nem menti meg hétfőn Sulyok Tamást az Alkotmánybíróság

Hétfőn tárgyalta volna a Fidesz által kinevezett Sulyok Tamás beadványát az egykori fideszes parlementi képviselő által vezetett Alkotmánybíróság. A köztársasági elnök saját leváltását szeretné megelőzni, indítványát példátlan gyorsasággal vették előre Polt Péterék. Az alkotmánybírók közül azonban többen személyes érintettségre hivatkozva kérték kizárásukat, így a testület nem tud dönteni.

Leveszi napirendjéről Sulyok Tamás saját megmentésére irányuló indítványát az Alkotmánybíróság. Polt Péter elnök azután döntött így a testület honlapján megjelent közlemény szerint, hogy hét alkotmánybíró is személyes érintettségre hivatkozva kérte a kizárását. Mivel a testület ennyi hiányzóval nem határozatképes, döntést sem tudnak hozni. Az önkizárást az elnök sem bírálhatja felül, és a törvény szövege alapján azt sem mondhatja, hogy ez a hét ember akkor nem számít, majd a jelenlévők döntenek. A 15 tagból 10-nek kell jelen lennie ahhoz, hogy érvényes döntést tudjanak hozni.

A 444 cikke szerint a személyes érintettséggel kapcsolatban arra gondolhatnak többen, hogy a majdani átalakítás az AB-re is vonatkozhat, így etikátlannak tarthatják, hogy elővágással megpróbáljanak a kérdésről dönteni.

A fideszes Polt Péter vezette Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalta volna Sulyok Tamás köztársasági elnök indítványát. Az államfő azt szeretné tisztázni, hogy egy kétharmados parlamenti többség módosíthatja-e úgy az Alaptörvényt, hogy annak eredményeként idő előtt megszűnjön egy közjogi tisztségviselő megbízatása. Az ügy tétje nemcsak a köztársasági elnök, hanem több olyan intézmény vezetőjének jövője is, akiket még a korábbi Fidesz-kormányok idején neveztek ki hosszú időtartamra. Az indítvány példátlan gyorsasággal jutott el eddig a szakaszig.

Az államfő az Alkotmánybíróság mellett a Velencei Bizottsághoz is fordult állásfoglalásért. A jogi vita középpontjában az áll, hogy meddig terjed a kétharmados parlamenti többség alkotmánymódosító hatalma, illetve vannak-e olyan alkotmányos alapelvek, amelyek még ilyen többség esetén sem írhatók felül.

Az ügyben több mint negyven jogász, egyetemi oktató és kutató is megszólalt egy nyílt levélben. Az aláírók szerint a demokratikus jogállam helyreállítása érdekében indokolt lehet a NER idején kinevezett egyes közjogi tisztségviselők leváltása. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezt csak kivételes indokkal, átlátható eljárásban és megfelelő önkorlátozás mellett lehet megtenni.

Régóta tudhatta Sulyok, hogy egy kétharmados váltás után távoznia kell

A Tisza Párt elnöke a választási kampány során is azt ígérte, hogy egy kétharmados felhatalmazásért cserébe mindenkit felállít, akit a Fidesz kétharmaddal betonozott be a pozíciójába és ott a kormánypártok javára dolgozik. A kétharmados győzelmet hozó április 12-i választások után Magyar Péter miniszterelnök ennek megfelelően lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint több vezető közjogi tisztségviselőt, köztük a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróság, a Kúria, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság vezetőit.

Miután az érintettek nem mondtak le, Magyar Péter alkotmánymódosítást helyezett kilátásba, amely lehetővé tenné megbízatásuk megszüntetését. Ezt az elképzelést vitatja Sulyok Tamás, aki szerint az ilyen beavatkozás sértheti az alkotmányos intézmények függetlenségét és veszélyes precedenst teremthet. 

Fotó: Facebook/Magyar Péter