Gyurcsány segítő jobbot nyújtana a politika nagy veszteseinek, neveket azonban nem mondott

Sejtelmes, elmélkedő Facebook-bejegyzést tett közzé a politikának tavaly tavasszal hátat fordító Gyurcsány Ferenc. Az egykori szocialista miniszterelnök a politikai és a történelmi vereségek természetét boncolgatja, szót ejtve aránytévesztésről, a történelmi útról való letérésről és a teherbírásról is. A lényegről viszont hallgatott.

„A győztes nem magyarázkodik. A győztes ünnepel, és kijelenti: igazam volt. A győzelemnek van ilyen önigazoló ereje. Egy időre elrendezi a múltat, értelmet ad a döntéseknek, igazolja a kockázatot, elfeledteti a hibákat. A vesztes előtt viszont falak meredeznek. Nem egyszerű falak, hanem a megértés elzáró falai. Mert megérteni a vereség okát, és még inkább feldolgozni azt, istentelenül nehéz feladat” – indítja bejegyzését Gyurcsány, 

aki szerint fontos lenne, hogy segítsünk a veszteseknek. A szövegből azonban nem derül ki, hogy kikre is gondolhatott: Orbán Viktorra, a volt feleségére vagy esetleg a Kétfarkú Kutyapártra?

Az exminiszterelnök szerint a politikában nem minden vereség egyforma. Van vereség, amely megrendítő, de nem zárja le végleg a történetet. Van azonban olyan vereség, amely után nem lehet visszatérni: Az előbbit nevezhetjük politikai vereségnek. Az utóbbit történelmi vereségnek. Az előbbinél a hatalom elvész, de nem feltétlenül vész el az ügy, a tábor, a hitelesség vagy a jövő lehetősége. Aki politikailag bukik, még visszatérhet, ez tehát nem feltétlenül végleges ítélet, inkább erős figyelmeztetés, hogy valami nem működött, vagy elfáradt.

A történelmi vereségnél, nemcsak a hatalmat veszítjük el, hanem azt is, hogy később tisztességgel azt mondhassuk: nekünk volt igazunk. A történelmi vereség visszamenőleg is átírja a korábbi döntések jelentését.

Ami addig bátorságnak tűnt, arról kiderülhet, hogy makacsság volt. Ami addig stratégia volt, arról kiderülhet, hogy vakság. Ami addig rendteremtésnek látszott, arról kiderülhet, hogy félelemre épített uralom volt. A történelmi vereség a volt kormányfő szerint főképpen három okból következhet be: 

• Amikor valaki le akarja téríteni az országát egy történelmileg mélyen meghatározott útról, de nem tud hozzá elég társadalmi beleegyezést teremteni.
• Amikor valaki nem veszi észre, hogy megváltozott a történelmi helyzet, ő pedig még mindig a régi mondatokkal beszél, és azt hiszi, hogy ami tegnap működött, az holnap is fog.
• Amikor, valaki arányt téveszt, mert jól látja, hogy változtatni kell, de rosszul méri fel, mennyit bír el a társadalom: nem vak, csak rosszul számol.

A politikában nemcsak az irány számít, hanem a mérték, az ütem és a teherbírás is

– állapítja meg Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: természetes, hogy a győztes ünnepel, a vesztes pedig magyarázatot keres. Ám a győztes csak akkor őrizheti meg a hatalmat, ha hajlandó a győzelme mögé is benézni. A vesztes pedig csak akkor térhet vissza, ha nem magyarázkodik, hanem megért. A politikában ugyanis a vereség nem mindig végállomás. Sajnálatos módon Gyurcsány nem fejti ki gondolait a saját és Orbán történelmi vereségéről sem, helyette azzal zárja a posztját, hogy „nem minden az, aminek első ránézésre látszik”.