Magyar Péter 8 százalék fölötti örökölt hiányról beszélt, az elemző szerint 2027 lesz a döntő

A 8 százalékot is meghaladná a költségvetés tényleges hiánya az uniós pénzek hazahozatala nélkül a miniszterelnök szerint. Magyar Péter azután beszélt erről, hogy a kormány a hétvégi ülésén értékelte a büdzsé átvilágításának megállapításait. A Kontrollnak nyilatkozó elemző azt hangsúlyozta, hogy a piacok elsődlegesen nem az idei hiány alakulását, hanem a deficit csökkentésének középtávú folyamatát figyelik majd. 

A kormányfő a Pilisszentkereszten tartott háromnapos informális kormányülés után beszélt a költségvetés állapotáról, és azt mondta, az átadás-átvétel után a kabinet „drámaian rossz állapotban” találta a büdzsét, és szerinte jelentős eltérés van aközött, amit az Orbán-kormány nyilvánosan mondott, amit a hivatalos dokumentumokban szerepeltetett, illetve amit az új kormány most a számokban lát.

Magyar Péter szerint az Orbán-kormány kifelé először az idei költségvetés hivatalos, 3,7 százalékos hiánycélját kommunikálta, majd azt 5 százalékra emelte. Eközben kormányzaton belül már 6,8 százalékos deficittel számoltak. A kormányváltás után a Tisza-kormány átvilágította a költségvetés helyzetét, ennek eredményét ismertette a miniszterelnök. Magyar Péter elmondása szerint a valós szám 8 százalék fölött lenne, ha nem érkeznének be a feloldott uniós források, amik 1 százalékponttal javíthatják az egyenleget.

A Kontrollnak nyilatkozó Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az biztos, hogy jelentős hiánytúllépés alakult ki a költségvetésben, mint mondta, az adatokból már eddig is látszott, hogy hónapról hónapra egyre jobban eltért a hiánypálya a korábbi évekéitől és a tervezettől is. Török szerint ebben fontos szerepe volt annak, hogy a választások előtt „rengeteg extra, választási célzatú kiadási tétel” jelent meg a költségvetésben, ami önmagában is nagy hiánytúllépést okozhatott. Ennek pontos mértékét szerinte azok látják igazán, akik közvetlenül hozzáférnek a részletes számokhoz, de úgy fogalmazott, „nem irreális sem a 6,8-as, sem a 8 százalékos szám.”

Az elemző hangsúlyozta, hogy 8 százalékos hiány nem lenne elfogadható végleges adatként, mert a pénzügyi piacok nem erre számítanak, illetve Török szerint fontos látni, hogy a miniszterelnök sem azt állította, hogy biztosan ekkora lesz az idei hiány, hanem azt, hogy ekkora lenne bizonyos korrekciók, elsősorban a hiánycsökkentésre is felhasználható uniós források beérkezése nélkül.

Török úgy látja, a piacokból egy 6,5–7 százalék közötti, vagy attól nem nagyon eltérő idei államháztartási hiány még nem feltétlenül váltana ki negatív reakciót. Hozzátette: a befektetők számára nem is elsősorban a 2026-os deficit a döntő kérdés, hanem az, hogy erről a magas bázisról indulva milyen pályán csökkenti a hiányt a kormány a következő években.

A Tisza-kabinet egyik fontos vállalása, hogy 2030-ra Magyarország teljesítse a euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket, köztük azt, amely szerint a deficitet GDP 3 százaléka alá kell szorítani. Török szerint ezért kulcskérdés lesz, hogy a Magyar-kormány milyen ütemezéssel és milyen intézkedésekkel tudja hitelessé tenni a hiánycsökkentést, és ennek első komoly próbája a jövő évi költségvetési tervezete lesz, amely várhatóan október körül válhat ismertté, hacsak a Pénzügyminisztérium hamarabb nem kommunikál róla. 

Ugyanilyen fontos lesz az Európai Bizottságnak benyújtandó konvergenciaprogram is, amelyben a kormánynak a középtávú makrogazdasági és költségvetési pályát kell felvázolnia.

Az elemző szerint önmagában egy terv még kevés, mert „a papír sok mindent kibír”, illetve a piacok azt fogják figyelni, mennyire tűnik hitelesnek a kormány által bemutatott pálya. Úgy látja, a piaci bizalom egyelőre megvan, ezt azonban egy meggyőző, több évre szóló hiánycsökkentési tervvel fenn kell tartani. Török Zoltán szerint ha az idei hiány végül 6,5–7 százalék körül alakulna, akkor 2027-re egy 5–5,5 százalékos deficit már megfelelő alap lehetne a további fokozatos csökkentéshez, ilyen tempóban 2030-ra elérhetővé válhatna a 3 százalék alatti cél.

Fotó: Magyar Péter / Facebook