Titkosított jelentés bizonyítja, hogy rendszerszintű volt a kórházak válsága

Már tíz évvel ezelőtt készült egy vizsgálat arról, hogy a magyar kórházak többsége nem felel meg a biztonságos betegellátás minimumfeltételeinek. A kormány már 2015-ben értesülhetett a súlyos szakemberhiányról és az ellátórendszer hiányosságairól, erről azonban nyilvánosan nem kommunikált.

A 2015-ben az akkori ÁNTSZ által készített 180 oldalas vizsgálat szerint a kórházak jelentős részében súlyos problémák voltak az infrastruktúrával, az eszközellátottsággal és a szakemberhiánnyal kapcsolatban. A jelentést az Orbán-kormány döntés-előkészítő anyagra hivatkozva évekre titkosította, a kormányváltás után azonban az NNGYK nyilvánosságra hozta.

A Direkt36 által megszerzett dokumentum szerint a problémák rendszerszintűek voltak, miközben a korábbi kormány nyilvánosan azt állította, hogy a magyar egészségügy állapota lényegesen jobb annál, mint amit a „balliberális oldal” állított.

A vizsgálat szerint a kórházak közel harmadában higiéniai problémákat találtak, az intézmények felében pedig alapvető eszközök – például defibrillátorok, lélegeztetőgépek vagy életmentő gyógyszerek – is hiányoztak. A legnagyobb problémát már akkor is a súlyos orvos- és szakdolgozóhiány jelentette, több megyében pedig egyes szakorvosi ellátások egyáltalán nem voltak elérhetők.

A jelentés arra is kitért, hogy előfordult: intenzív osztályokon nem tartózkodott folyamatosan szakorvos. 

A 2015-ös, eddig nem nyilvános jelentés az akkori kormány döntéshozóihoz is eljutott, de egy korabeli forrás szerint egyszerűen „fiókba került”. Az indoklás szerint a kormány túlzónak tartotta a még 2003-ban meghatározott minimumfeltételeket, ezért a vizsgálat súlyos megállapításait sem vették figyelembe. A szabályozást végül nem dolgozták át.

A helyzet azóta tovább romlott: a koronavírus-járvány után sok szakember elhagyta az egészségügyet, csökkent az aktív kórházi ágyak száma, és országszerte osztályok zártak be.

Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár a portálnak úgy fogalmazott: 2015-ben még nem sikerült talpra állítani a magyar egészségügyet. „Ez egy óriási feladat volt… Persze nem lettünk készen.”

A vizsgálat szerint egyetlen magyar kórház sem felelt meg maradéktalanul a biztonságos betegellátás minimumfeltételeinek. Az ÁNTSZ 100 kórház több mint 1700 osztályát vizsgálta át, és súlyos hiányosságokat tárt fel.

A vizsgált osztályok közel ötödében nem teljesültek az alapvető közegészségügyi feltételek. Gyakori volt a rossz állapotú ágynemű és műtéti textília, több helyen penészes, felújításra szoruló kórtermeket találtak, a stroke-ellátásban pedig életmentő gyógyszerek is hiányoztak. A jelentés szerint ezek a hiányosságok a kórházi fertőzések terjedéséhez is hozzájárulhattak.

Az eszközhiány szintén rendszerszintű volt: 241 osztályon nem állt rendelkezésre defibrillátor, miközben az ÁNTSZ megállapította, hogy nincs olyan szakterület, ahol valamennyi intézmény teljesítette volna az előírt tárgyi feltételeket.

Már 2015-ben legalább 1565 szakorvos és mintegy 3000 szakdolgozó hiányzott a magyar kórházakból. Az 53 vizsgált szakterületből mindössze tízben nem volt orvoshiány. A legsúlyosabb helyzet a gyermek-fül-orr-gégészeten alakult ki, ahol a szükséges szakorvosok több mint háromnegyede hiányzott.

A dokumentum szerint több megyében egyes szakorvosi ellátások egyáltalán nem voltak elérhetők. A gyermekkardiológiában például előfordult, hogy egy egész megyére mindössze egy szakorvos jutott. A szakdolgozók csaknem harmada a sürgősségi ellátásból hiányzott, ami közvetlenül veszélyeztette a betegellátást.

A jelentés jelentős területi egyenlőtlenségeket is feltárt. Több megyében egyes szakmák egyáltalán nem működtek, miközben olyan kórházi ágyak is szerepeltek a nyilvántartásokban, amelyek a valóságban nem léteztek. Előfordult az is, hogy intenzív osztályokon nem tartózkodott folyamatosan szakorvos, csak szükség esetén hívták be.

A 2003-ban bevezetett szakmai minimumfeltételek célja az volt, hogy minden magyar kórházban biztosítsák a betegellátás alapvető biztonsági feltételeit. Már évekkel a 2015-ös országos felmérés előtt ismert volt azonban, hogy az intézmények többsége képtelen teljesíteni ezeket az előírásokat. Paller Judit akkori országos tisztifőorvos már 2012-ben arról beszélt, hogy egyetlen magyar kórház sem felel meg maradéktalanul a rendeletnek, ezért annak átdolgozására lenne szükség.

A 2015-ös ÁNTSZ-vizsgálat után ugyan megkezdődött az új minimumfeltételek kidolgozása, a reform azonban politikai okokból elakadt. A Direkt36-nak nyilatkozó egykori kormányzati forrás szerint a döntéshozók attól tartottak, hogy a szabályok módosítását úgy értelmeznék, mintha a kormány csökkentené a betegbiztonsági elvárásokat, ezért inkább „betették a fiókba” a jelentést.

Takács Péter szerint a 2003-as rendelet eleve túlzó volt, mert nem minimum-, hanem inkább optimumfeltételeket, egyfajta „kívánságlistát” tartalmazott. Az elmúlt húsz évben ugyan többször módosították a szabályozást, de teljesen új minimumrendelet nem született, és Takács államtitkársága alatt sem készült a 2015-öshöz hasonló országos felmérés.

A megkérdezett egészségügyi szakértők ezzel szemben azt állítják, hogy a minimumfeltételek ma is reálisak, és a betegbiztonság alapját jelentik. Szerintük a valódi probléma az, hogy az előírásokat nem ellenőrzik következetesen, sőt az elmúlt években több szakterületen még enyhítettek is a szakorvosokra és szakdolgozókra vonatkozó követelményeken.

A helyzet azóta tovább romlott. A KSH adatai szerint 2024-ben is több ezer betöltetlen állás volt az egészségügyben, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara pedig több tízezres szakemberhiányról beszél. A munkaerőhiány miatt 2020 óta számos kórházi osztály bezárt vagy csökkentett kapacitással működik, sok helyen pedig egyetlen orvoson múlik egy teljes osztály működése.

2024 nyarán Gulyás Gergely még arról beszélt a Kormányinfón, hogy nincs szükség átfogó belső vizsgálatra a kórházak állapotával kapcsolatban. A kancelláriaminiszter szerint a Tisza Párt által nyilvánosságra hozott problémák valótlanok voltak, a kórházakat érő kritikák pedig az egészségügyi dolgozók lejáratását szolgálták.

Ekkor hangzott el az a kijelentése is, amelyben a Jahn Ferenc Kórház konyhájáról készült felvételekre reagálva azt mondta: ott nem penészt, hanem „zsírra szállt port” találtak. Hozzátette, hogy mindenhol elvárható a tisztaság és a rend, ugyanakkor szerinte nem elfogadható, ha valótlan állítások jelennek meg a magyar kórházak állapotáról.

A téma a Tisza-kormány megalakulása után ismét napirendre került. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint a személyi minimumfeltételek ma sem teljesülnek, ami veszélyezteti a betegbiztonságot. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter úgy fogalmazott: reális minimumfeltételekre, elegendő, megfelelően képzett és megbecsült szakdolgozóra van szükség a biztonságos betegellátás biztosításához.

A Tisza Párt egészségügyi programját ebben a cikkünkben mutattuk be.