Újabb részletek az MNB-alapítvány döbbenetes vagyonvesztéséről

Az MNB-ügy főszereplője, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) néhány éve vagyonának jelentős részét a svájci Ultima Capital SA-ba, egy szuperluxus-ingatlanokat fejlesztő és üzemeltető csoportba fektette. Az MNB-alapítvány végül hatalmasat bukott a svájci luxusingatlanokon.

A PADME-tól kiperelt dokumentumok segítségével további részletek derültek ki arról, milyen érthetetlen módon folyt az alapítványi vagyon az Ultimába, és mi történt azután, hogy elfogyott a pénz. Az MNB-alapítványok vagyonkezelője egy olyan 330–600 millió svájci frankos (130–200 milliárd forint) befektetési programba kezdett, amellyel meg akarta szerezni a luxusapartmanjaival az ultragazdagokat célzó svájci cég, az Ultima SA többségét – írja a Telex.

Az Optimának a valóságban egyáltalán nem volt pénze erre, mégis elkötelezte magát egy bonyolult finanszírozási konstrukció mellett, kötvénnyel, külső hitellel, opciókkal. Hovatovább az MNB körül meggazdagodó kör, Matolcsy Ádám és barátai később használták is az ingatlanokat felhatalmazás nélkül.

A volt jegybankelnök fia az Ultima egyik ékkövén, a kizárólag hajóval és helikopterrel megközelíthető Cannes Le Grand Jardin nevű birtokon rendezte meg az esküvői partiját.

A befektetés később rémálomba fordult: nem jöttek a várt számok, így nem volt miből folytatni a befektetési programot, egyre rosszabb lett a likviditási helyzet, és refinanszírozni kellett volna a bedőlő svájci bankhitelt. Végül a magyar MBH beugrása kellett ahhoz, hogy az egész Optima ne menjen csődbe a svájci kalandozás miatt. Ez a program különben túlnyúlt Matolcsy György jegybankelnöki mandátumán is, nem kis fejtörést okozva az utódainak az MNB élén.

Matolcsy Ádám a Telex kérdéseire küldött válaszában azt ecsetelte, hogy semmilyen módon nem vett részt az Ultimát érintő ügyekben, de mivel a sajtó hírbe hozta, így a nyilvános dokumentumokból igyekezett tájékozódni. Azt is megírta, hogy 

az esküvőmet Budapesten tartottam – ez okirattal igazolható.

Amikor nem teljesítette az Optima-csoport a hitelek feltételeit, brutális kamatfelárakat kellett fizetnie az MNB-alapítvány vagyonkezelőjének. A magyar befektető értékálló befektetést szeretett volna, a luxusingatlanok pedig ilyenek. A svájci frank eleve mindig felértékelődött a forinttal szemben, így a svájci befektetés ígéretesnek látszott.

Szándékos károkozás?

Az egész folyamat olyan, mintha valaki tudatlanságból vagy szándékosan egyre rosszabb helyzetbe sodorta volna az Optimát. A fő motiváció az lehetett, hogy néhány nagyon vagyonos magyar fiatal szeretett volna úgy élni, mint a leggazdagabb francia és svájci milliárdosok, a legmagasabb üzleti ligában akartak játszani.

A végső felelősség egyértelműen a kuratóriumé. Ha a testület hiányos vagy félrevezető előterjesztések alapján döntött, az sem mentesíti a tagokat, hiszen az Optima vezetőit is ők nevezték ki.

„Tényleg nem lehet tudni, hogy mire gondolt a költő, volt-e valami hátsó szándék. Hiszen annyira nem lehet bolond senki, hogy ilyen gyorsan ennyi pénzt veszítsen” – fogalmazott a Telexnek egy pénzügyi szakember. Racionális magyarázat nincs arra, hogy az alapítvány, amelynek alig volt pénze, mert vagyona zömét addigra már egy másik ingatlanos cégbe, a lengyel GTC-be tette, miért fogott bele egy 380 millió svájci frankos (150 milliárd forint), majd egy 335 millió frankos befektetési programba. 

Mivel az Optimának nem volt ennyi pénze, részben felhasználta a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) 127,5 milliárd forintját, amit nem sokkal előtte kapott a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítványtól. Az NJEA a kölcsön értelmében kötvényeket kapott cserébe. Később az Optima további drága hiteleket vett fel, de így sem tudta tartani a vállalt befektetési ütemet, így nem is vált többségi tulajdonossá az Ultimában.

2022-re már kiderült, hogy az Optima meztelen

2022 elején az Optima pénz nélkül már nem tudta tartani a vállalt befektetési programot, ezért elkezdett eladósodni a svájci CBH Banknál. A GTC Dutch Holding B.V. 100 millió euró hitelt vett fel a CBH Banktól. Az Optima kezességet vállalt a 6 havi EURIBOR + 3,95 százalékos kamatfelárral adott, illetve 1 százalékos kezelési költséget is tartalmazó, magyarán nagyon drága hitelre.

Érthetetlen az is, hogy amennyiben egy 70 milliós kötelezettség lebeg az Optima előtt, miért pont 100 millió eurót vett fel a cég, miért döntött úgy, hogy drágán eladósodik. 2023. október 13-án a CBH margin callt küldött a GTC Dutchnak és az Iconának, azaz felszólította őket, hogy adjanak a hitelek mögé pluszfedezetet. Ennek egyik oka az volt, hogy a GTC SA-t leminősítette a Fitch.

A hitel rendezése körüli időszakban, 2023 októberében az egyik előterjesztés mellékletéből kiderül, hogy a kuratórium nem látta a 2022-es hitelszerződés tervezetét. 2022 februárjában az előterjesztés alapján Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. igazgatóságának elnöke a bemutatott ajánlatot kedvezőnek tekintette és elfogadásra javasolta, és a kuratórium el is fogadta azt.

A CBH hitele mögött olyan óvadék volt, hogy a bank akár elvihette volna az Ultima-részesedésen túl a vagyonkezelő GTC-részesedését is. A svájci bank a szerződésre hivatkozva 120 millió euró azonnali törlesztését követelte, illetve annak késedelme esetén 6, illetve 10 százalékos kamatfelárat számolt volna fel. Az Optima ezzel praktikusan csődbe ment volna, így mindenképp lépni kellett.

Zálogjog alapítása és MBH-s hitel az életben maradáshoz

Az Optima úgy tudta rendezni a helyzetet, hogy az MBH-val 170 millió euró értékű hitelszerződést kötött a CBH-hitel refinanszírozására. A teljesen pénz nélkül maradt Optima vállalta, hogy a 2025-ig tartó befektetési programot begyorsítja: a tervek szerint a további kifizetésekkel többségi tulajdonossá vált volna, 2024 majd 2025 végén összesen 240 millió frank további kifizetést vállalt, amire végképp nem volt fedezete. Hogy ezt miképpen vállalhatta a Magyar Nemzeti Bank alapítványa, arra máig sincs válasz.

Az MBH-hitel feltételei között szerepel zálogjog alapítása a Döbrentei téren található Vízházra, a székesfehérvári Kégl-kastélyra, illetve gyakorlatilag minden Optima-vagyonra. Hogy 2023 és 2024 vége között mi történt, nem lehet tudni. Az Optima előtt egy újabb hatalmas fizetési kötelezettség ketyegett (240 millió frank két évre elosztva), de ezzel semmit nem kezdtek. A jegybankalapítványi vagyonkezelő, amely pár évvel korábban kapott az államtól 266 milliárd forintot, kétségbeesetten küzdött, hogy tartsa a szerződési kötelezettségeit.

A görög megmentő érkezése

A francia vezetés tárgyalásokat kezdett az egyik leggazdagabb görög befektetővel, Johannisz Papalekasszal és ciprusi cégével, a Yoda Capitallal. A görögnek volt pénze, volt nemzetközi ingatlanpiaci tudása, és ha valaki nagyon kiszolgáltatott helyzetben levő partnerrel tárgyal, kíméletlenül kihasználja a pozícióját.

A Yoda-deal nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar portfólió nagyon leértékelődött és a görög befektető kevesebb pénzből vette át a többséget, mint amennyiért a magyar fél a 16 százalékos pakettjét megszerezte.

A történet végkicsengése, hogy egy görög milliárdos ráncba szedte a céget, olcsó hitelt szerzett, növelte a bevételeket, újra nyereségesbe fordította a céget – ez a végkifejlet pozitív része. A tragikus pedig az, hogy az Optima iszonyatos költségek után azért tud legfeljebb küzdeni, hogy az egykoron 95 frankért megvett Ultima-részvényeket minél kisebb veszteséggel adhassa el. Nem lett többségi tulajdon, nem lett jó befektetés, így az Optimának gyakorlatilag csak a görög főtulajdonos tűnik reális vevőjelöltnek.