Mérő László: „Az AI nem hazudik”

Átveszi-e a mesterséges intelligencia az emberek helyét? Valóban félni kell attól, hogy a robotok egyszer irányítani fogják a világot? Hogyan változtatja meg az AI a munkát, a gondolkodást és a mindennapi döntéseinket? Többek között ezekre a kérdésekre adott válaszokat Mérő László matematikus, pszichológus és publicista egy hosszú beszélgetésben, amelyben nemcsak a mesterséges intelligencia jelenéről és jövőjéről, hanem az emberi gondolkodásról, az érzelmek szerepéről és a társadalmi változásokról is beszélt.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban máig élnek azok a forgatókönyvek, amelyeket évtizedek óta a science fiction filmek és regények táplálnak: gépek, amelyek átveszik az uralmat az emberiség felett, feleslegessé téve az embert. Mérő László szerint azonban ezek inkább irodalmi fantáziák, mint reális veszélyek.

A professzor úgy véli, a mesterséges intelligencia fogalma önmagában is félrevezető. Ami ma még kutatási terület, azt nevezik mesterséges intelligenciának, ami pedig már működik, az idővel egyszerű technológiává válik. Ugyanakkor nem vitatja, hogy az AI alapjaiban alakítja át a munka világát. Ahogy a könyvnyomtatás megszüntette a kódexmásolók mesterségét, úgy az AI is számos szakmát alakít át vagy tesz feleslegessé. Ez azonban szerinte nem tragédia, hanem a technológiai fejlődés természetes velejárója.

Mérő szerint a mesterséges intelligencia nem azért veszélyes, mert önálló akarata lehet, hanem mert sokan félreértik a működését. Különösen a nagy nyelvi modellek esetében fontos tudni, hogy ezek nem tévedhetetlen tudásbázisok.

„Ezeket a ChatGPT-t, a Gemini-t vagy hasonló rendszereket kifejezetten ilyen álmodozógépnek kell tekinteni.” – fogalmazott. Hozzátette: ezek a modellek időnként „konfabulálnak”, vagyis hihetőnek tűnő, de nem valós állításokat is képesek létrehozni, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ember álmodik. Éppen ezért az AI válaszait mindig kritikusan kell kezelni.

A professzor ugyanakkor maga is napi szinten használ mesterséges intelligenciát. Úgy látja, sok esetben gyorsabban és hasznosabban segít eligazodni egy új témában, mint a hagyományos internetes keresők. Szerinte a jövő intelligenciájának része lesz az is, hogy az emberek megtanulnak jól kommunikálni ezekkel a rendszerekkel, és felismerik, melyik feladatra melyik AI-eszköz a legalkalmasabb.

A beszélgetés során szó esett az emberi érzelmekről is. Mérő hangsúlyozta, hogy a racionalitás és az érzelmek nem választhatók el egymástól. Véleménye szerint minden döntésünkben jelen vannak az érzelmek, még akkor is, amikor teljesen logikusnak hisszük magunkat. A pszichológia mai állása szerint a boldogság sem egyetlen tényezőn múlik: pozitív érzelmekre, flow-élményre és valamilyen, a hétköznapokon túlmutató hitre vagy célra egyaránt szükség van, de ezek aránya minden embernél más.

A beszélgetés második felében Mérő László társadalmi kérdéseket is érintett. Arról beszélt, hogy szerinte Magyarországon jelentős szemléletváltás zajlik, amelynek középpontjában az áll, hogy az emberek egyre inkább olyan közéletet szeretnének, ahol természetes elvárás, hogy a politikus ne lopjon.

Úgy fogalmazott: egy ország jövője azon múlik, sikerül-e olyan közbizalmat kialakítani, amelyben a tisztesség számít alapnak.

Mérő László gondolatai összességében arra hívják fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia önmagában sem nem megváltó, sem nem fenyegetés. A valódi kérdés az, hogy az emberek mennyire tudják bölcsen használni az új technológiát, miközben megőrzik a kritikus gondolkodás, az emberi kapcsolatok és az érzelmi intelligencia jelentőségét.

A Sorsok mögött adása itt látható: