A NER-vagyonok öröklését is megváltoztatja a Tisza-kormány

Ahhoz, hogy Magyarország hozzájuthasson az uniós pénzekhez, rengeteg vállalást kell teljesítenie. Az RRF-reformvállalásokat 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteni. Kármán András pénzügyminiszter pénteken olyan adócsomagot nyújtott be, amely ehhez hozzásegítheti az államot. Magyar Péter miniszterelnök ismertette a 42 oldalas dokumentum tartalmát, amely elsőre csupán néhány adótechnikai szabálynak tűnhet, a valóságban azonban a NER-es milliárdosok vagyonának sorsáról dönt, a jelenlegi helyzetüktől kezdve egészen az öröklésig.

Kármán András pénzügyminiszter 42 oldalas tervet nyújtott be annak érdekében, hogy az RRF-reformok teljesítésével augusztus 31-ig Magyarország feloldhassa az uniós pénzekre vonatkozó korlátozásokat. Erről Magyar Péter miniszterelnök számolt be pénteken. A tervezet alapjaiban változtatja meg a bizalmi vagyonkezelés eddigi szabályait. Bár a Tisza-kormány nem számolja fel a konstrukciót, megszünteti annak egyik legfontosabb adóelőnyét, jelentősen kibővíti a NAV ellenőrzési jogköreit, és olyan változásokat vezet be, amelyek átírhatják a vagyontervezési stratégiákat.

A Tisza-kormány első adócsomagja világosan kirajzolja azt a stratégiát, amellyel a kabinet a NER-hez köthető jelentős magánvagyonok egy részét kívánja újra adóztatni. A kormányzati kommunikáció szerint nem klasszikus vagyonadóról vagy visszamenőleges vagyonelkobzásról van szó, hanem arról, hogy megszűnnek azok az adózási konstrukciók, amelyek az elmúlt években lehetővé tették nagy értékű cégek és egyéb vagyonelemek adómentes átörökítését vagy kimentését.

A csomag két pillérre épül: egyrészt minden jelentős bizalmi vagyonkezelés és magánvagyon-kezelő alapítvány kötelező NAV-ellenőrzésen esik át, másrészt alapjaiban változik meg a bizalmi vagyonkezelés adózása.

Kötelező NAV-vizsgálat a nagy vagyonoknál

Az egyik legfontosabb újdonság, hogy a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelést és magáncélú vagyonkezelő alapítványt kötelezően ellenőrizni fog.

Az adóhatóság nem csupán azt vizsgálhatja, hogy a konstrukció megfelelt-e a jogszabályoknak, hanem azt is, hogy valódi gazdasági vagy családi célja volt-e a vagyonkezelésnek, vagy elsődlegesen adóelőny megszerzésére hozták létre.

Az ellenőrzések során a NAV betekinthet a vagyonrendelés körülményeibe, a szerződésekbe, a tanácsadói dokumentációba, valamint azt is vizsgálhatja, milyen kapcsolat áll fenn a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezettek között. Az első ellenőrzési hullám már a korábban létrehozott konstrukciókat is érinti, így a vagyonkezelés megszüntetése sem jelent automatikus menekülőutat.

Bezárul az egyik legnagyobb adókiskapu

A másik nagy változás a bizalmi vagyonkezelés adózását érinti.

A jelenlegi rendszer egyik legvitatottabb eleme az volt, hogy ha valaki egy jelentős értéknövekedésen átesett céget vagy vagyonelemet vitt be egy bizalmi vagyonkezelésbe, akkor öt év elteltével az addig felhalmozott értéknövekmény bizonyos feltételek mellett adómentessé válhatott.

Ez azt jelenti, hogy a vagyon átruházásakor és értékesítésekor továbbra sem kell azonnal adózni, azonban amikor a kedvezményezettek ténylegesen hozzájutnak a pénzhez vagy a vagyonhoz, az adófizetési kötelezettség már fennáll.

A NER-vagyonok kerülhetnek célkeresztbe

Politikai szempontból a változások legnagyobb jelentősége, hogy az elmúlt évtizedben számos jelentős üzleti szereplő helyezte át vagyonát bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványokba. A Tisza szerint ezek közül több konstrukció elsősorban adóoptimalizálási célt szolgált.

A kötelező NAV-vizsgálatok és az új adózási szabályok együtt azt eredményezhetik, hogy a korábban adómentesnek tervezett vagyonkimentések egy része mégis adófizetéssel járhat, illetve az adóhatóság utólag is vizsgálhatja, hogy egy-egy konstrukció megfelelt-e a jogalkotó eredeti céljának.

Fotó: Facebook / aHang