Magyar Péter szerint jó, hogy vita indult arról, ki lenne a legjobb köztársasági elnöknek

Sulyok Tamás hétfőn már nem Magyarország köztársasági elnökeként ébredt, hiszen az Alaptörvény módosítás aláírásával véget vetett a saját megbízatásának. A feladatait átmenetileg Forsthoffer Ágnes házelnök vette át, a parlamentben pedig szinte rögtön megkezdődött a vita arról, ki költözhet be legközelebb a Sándor-palotába. 

Sulyok Tamást 2024-ben, Novák Katalin lemondása után választotta meg az akkori fideszes többség, mandátuma elvileg 2029-ig tartott volna, ám Magyar Péter már a kampányban jelezte, hogy kétharmados győzelem esetén leváltaná az előző rendszer által kinevezett közjogi vezetőket, Sulyokot pedig külön is megnevezte. Az államfő nem mondott le, jogi és alkotmányossági kifogásokkal próbálta megakasztani az eltávolítását, végül mégis aláírta az Alaptörvény módosítását, ezzel pedig a saját megbízatása is megszűnt. Helyét átmenetileg Forsthoffer Ágnes vette át, aki az új elnök megválasztásáig az államfő teljes jogköreit gyakorolja. Ez az átmeneti időszak legfeljebb augusztus 26-ig tarthat, Magyar Péter viszont korábban azt ígérte, hogy augusztus 20. előtt már lesz új államfő. A név is megvan, legalábbis tegnap óta talán egyre kevésbé titok: Polgár Judit. 

FRISSÍTÉS: Polgár Judit hétfőn közölte, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki jelöltséget. Mint írta, élete megtiszteltetésének tartja a felkérést, és nagyra értékeli, hogy Magyar Péter a parlamenti többsége ellenére is független, pártok felett álló jelöltben gondolkodott. Ugyanakkor nem érez magában elegendő erőt ahhoz, hogy magára vállalja „egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét”. Hozzátette, az új, független és elismert államfőt minden tőle telhető módon támogatni fogja.

A világhírű sakkozót vasárnap közéleti szereplők egy csoportja javasolta a posztra, Magyar Péter pedig rövid időn belül jelezte, hogy találkozik vele, és megkérdezi, vállalná-e a feladatot az új alkotmány elfogadásáig. Bujdosó Andrea hétfőn már arról beszélt a parlamentben, hogy a Tisza-frakció egyhangúan Polgárt tartja a legalkalmasabb jelöltnek, bár a hivatalos döntést csak a következő frakcióülésen hozzák meg.

Magyar a napirend előtti felszólalásában mindenesetre igyekezett a pártpolitika fölé emelni a választást, és azt mondta, nem volt minisztert, pártvezetőt vagy feltétlenül jogászt keresnek, hanem valakit, akiről elhihető, hogy az egész ország elnöke akar lenni. Lehet biológus, művész, történész vagy orvos, mert nem a végzettség számít, hanem az, hogy képes-e higgadtan mérlegelni, meghallgatni másokat, és érti-e a kimondott szó súlyát. Az ellenzék erre nagyjából azt válaszolta: szép-szép, csak éppen a jelöltről láthatóan már döntöttek.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, egyben a megüresedett frakcióvezetői poszt egyik leggyakrabban emlegetett várományosa, arról beszélt, hogy a Magyar Péter által ígért „tiszta lapból” szerinte pillanatok alatt Tisza-lap lett. Szerinte Sulyokot úgy mozdították el, hogy semmilyen törvénysértést nem követett el, ezért a Fidesz nem állít jelöltet, és az új államfő megválasztásában sem vesz részt. Bóka azt is bejelentette, hogy több beadvánnyal fordulnak az Alkotmánybírósághoz, és azt kérik majd a testülettől, vizsgálja meg, megfelelnek-e az új szabályok az Alaptörvénynek. A Fidesz szerint ugyanis a kormány a hatalom kizárólagos birtoklása felé indult el.

A KDNP-s frakcióvezető, Rétvári Bence azt rótta fel Magyarnak, hogy korábban még felállva tapsolt Novák Katalin beiktatásán, most pedig úgy beszél a fideszes államfőválasztásokról, mintha mindig is kívül állt volna azon a világon. A KDNP-s politikus szerint a széles társadalmi egyeztetésből sem sok látszott: szombaton még csak felmerült Polgár neve, vasárnap pedig már lényegében kész jelöltként beszéltek róla.

Toroczkai László nem Polgár Judit sakkozói eredményeit vitatta, hanem azt, hogy ezekből miért következne automatikusan az államfői alkalmasság. Szerinte azt is meg kellene nézni, hogyan gondolkodik közéleti kérdésekről, miért nem szólalt meg korábban az általa fontosnak tartott nemzeti ügyekben, majd a régi jobbikos időket felidézve arra is rákérdezett, van-e Polgárnak a magyar mellett más állampolgársága. A származását ugyan ezúttal nem kezdte el firtatni, a kérdés így is elég ismerős húrokat pengetett. Magyarnak közben odaszúrt: szerinte a miniszterelnök ugyan együttműködésről beszél, a döntéseket továbbra is egymaga hozza meg. Innen pedig már nem is volt messze a szokásos parlamenti adok-kapok.

Magyar a Fidesz korábbi államfőválasztásait kezdte sorolni, Schmitt Páltól Áder Jánoson át Sulyokig, és azt arról beszélt, hogy Orbán Viktor bábként kezelte a köztársasági elnököket. Bóka jogállamisági kifogásait különösen képmutatónak nevezte, a volt miniszterelnököt pedig többször is „Don Hatvanpusztaként” emlegette, aki szerinte méregdrága belépővel nézte a futball-világbajnokság döntőjét, miközben volt képviselői itthon az alkotmányos válság miatt aggódtak.

A Pócs János-show is kapott néhány percet az Országgyűlés idejéből, amikor a fideszes képviselő újonan beszerzett kamerás szemüvege néhány percre az államfőváltást és az alkotmányos vitát is leszorította a napirendről: Magyar Péter félmilliós kütyüként emlegette, Pócs pedig személyes érintettségre hivatkozva állt fel bizonygatni, hogy azért ennyibe nem került. Ebben speciel igaza volt: a rajta látható eszköz nagy valószínűséggel egy Ray-Ban Meta okosszemüveg, amelynek hasonló változata újonnan jelenleg nagyjából 150 ezer forintért szerezhető be Magyarországon. Használtan ugyanakkor már akár 80 ezer forint körüli áron is hozzá lehet jutni – már amennyiben a képviselő nem ragaszkodik ahhoz, hogy a holmijai bontatlan dobozból kerüljenek elő. Pócs mentségként azt is felhozta, hogy a szemüveg legalább villog, amikor felvételt készít, nem úgy, mint Magyar egykori diktafonja. Közben a házelnökkel is sikerült összevesznei, a felszólalás végére pedig nagyjából annyi derült ki, hogy a szemüveg valóban kamerás, Pócs pedig Pócs.

Magyar Péter közben bejelentette, hogy átvizsgálják az előző kormány BYD-beruházáshoz kapcsolódó döntéseit is, az állami támogatásoktól és adókedvezményektől a környezetvédelmi kivételekig. Arra is kíváncsiak, kik készítették elő és hagyták jóvá ezeket. 

Mint ismeretes, Szijjártó Péter a választási vereség után alig két hónappal éppen annál a kínai vállalatnál kötött ki, amelynek magyarországi terjeszkedését külügyminiszterként aktívan egyengette, és amely jelentős állami támogatásokat is kapott. Velkey György felszólalásában ezért arra kérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, hogy vizsgálja át Szijjártó korábbi döntéseit, tárgyalásait és a BYD-nek nyújtott kedvezményeket. Szerinte tisztázni kell, felmerült-e bármilyen nemzetbiztonsági kockázat, illetve kinek az érdekeit szolgálta a volt miniszter, amikor kormánytagként a cég magyarországi pozícióját építette.

Magyar Péter rögtön jelezte, hogy a vizsgálat ötletével egyetért, majd névsorolvasást tartott az előző rendszer távozó vagy eltűnt szereplőiből: „Gulyás Gergely out, Szijjártó out, Polt Péter out, Lomniczi Zoltán out, Lázár János eltűnt, Sulyok Tamás nincs.” Egyetlen nevet hiányolt még fájón a sorból, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészét, akit a korábbi hatalom bábjának nevezett. 

Az eutanázia kérdése is váratlanul előkerült a vita során, Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy nem támogatná, hogy az alkotmányozás során megnyissák a halálba segítés lehetőségét, mert szerinte az európai hagyomány az élet természetes végéig tartó kísérésre és a szenvedés enyhítésére épül. 

Magyar erre azt mondta, az ügyben társadalmi és szakmai vita lesz, nem a KDNP fogja egyedül eldönteni, hogyan éljenek és haljanak meg az emberek. Saját családi tapasztalatait is felidézte, és arról beszélt, milyen nehéz hospice-ágyat vagy megfelelő otthoni ellátást találni, majd szóba hozta Karsai Dánielt. Magyar szerint meglehetősen visszás, hogy a kereszténydemokraták most az életvégi döntések erkölcsi súlyáról beszélnek, miközben az ALS-sel küzdő alkotmányjogász parlamenti látogatásakor alig néztek rá, és végig sem hallgatták.

Karsai neve később is visszatért, amikor Magyar felidézte, hogy Szakács István korábban két doboz Xanax bevételét javasolta a gyógyíthatatlan beteg jogásznak, majd hozzátette, viszontlátásra. A miniszterelnök azt kérdezte a fideszesektől, nem szégyellik-e magukat, amiért Szakácsot most ismét ünneplik és reklámozzák. Szűcs Gábor fideszes képviselő végül elismerte, hogy a kijelentés valóban vállalhatatlan volt, Máthé Zsuzsa viszont már azt kérte számon Magyaron, hogy őt miért vádolta Karsai megsértésével, és bocsánatkérést követelt.

Közben a parlament a saját átmeneti rendjét is gyorsan kialakította. Miután Forsthoffer Ágnes házelnökként átvette a köztársasági elnök feladatait, a két tisztséget már nem gyakorolhatta egyszerre, ezért az Országgyűlés 140 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, két tartózkodás mellett Hallerné Nagy Anikót választotta ideiglenes házelnökké. Ő vezeti majd a parlamentet addig, amíg meg nem választják Sulyok Tamás utódját, Forsthoffer pedig vissza nem ülhet a házelnöki székbe.

Fotó: Kontroll / YouTube