Elveszítette a társulat bizalmát az Operettszínház vezetése

A Budapesti Operettszínház dolgozói szerint már nem pusztán néhány vitatott szerződésről vagy nehezen követhető közpénzes kifizetésről van szó: a kialakult helyzetben elvesztették szakmai és emberi bizalmukat a színház vezetésében.

A társulat több tucat tagja újabb nyílt levélben fordult Kiss B. Atilla főigazgatóhoz, miután a vezetés korábbi válaszait nem tartották sem világosnak, sem megnyugtatónak.

A vita azután robbant ki, hogy kiderült, az Operettszínház is jelentős összegeket fizetett Orbán János Déneshez köthető produkciókra, miközben az állami Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. több mint 400 millió forintért vásárolta meg a szerző egyes műveinek felhasználási jogait. A KMTG szakmai vezetője maga Orbán János Dénes, és a társulat szerint az sem tisztázódott megnyugtatóan, hogy a különböző állami intézmények között pontosan hogyan oszlottak meg a szerepek és a kifizetések.

Kiss B. Atilla korábban azzal védekezett, hogy az Orbán János Dénes nevéhez kapcsolódó előadások nem a színház saját működési pénzéből, hanem célzott pályázati támogatásokból készültek, ezeket pedig más célra amúgy sem lehetett volna átcsoportosítani.

A társulat szerint ez azonban nem válasz arra, amit a dolgozók nap mint nap tapasztalnak. A levélben azt írják, sok művész továbbra is alacsony fizetésből dolgozik, miközben egyre kevesebb szakmai lehetőséget kapnak, emellett elfogadhatatlannak tartják, hogy bemutatók és előadások maradtak el forráshiányra hivatkozva, miközben a vezetés egy külsős szerző százmilliós nagyságrendű projektjeivel foglalkozott.

A levél aláírói emberileg és szakmailag is elhatárolódnak Orbán János Dénestől, valamint Rózsás Pétertől, és ugyanezt várják Kiss B. Atilla főigazgatótól, a művészeti vezetőtől, a főzeneigazgatótól és a balettigazgatótól is.
A levélben azt írják, a vezetőknek felelősséget kell vállalniuk az intézmény jelenlegi állapotáért.

„A kialakult válság miatt ki kell mondanunk: a Budapesti Operettszínház vezetése elveszítette a társulat szakmai és emberi bizalmát” – fogalmaztak.

A közleményt mintegy ötvenen írták alá, de az aláírók szerint ennél jóval többen értenek egyet velük, többen azonban azért nem vállalták nyilvánosan a nevüket, mert tartanak a vezetés retorziójától.

Kiss-B. Atilla kedden reagált a nyílt levélre, valamint újfent megszólalt a kritikák kapcsán és azt írta, érti a társulat felháborodását, de nem fogadja el, hogy a vezetés elveszítette volna a dolgozók bizalmát, és szerinte ebben a helyzetben nem egymás ellen kellene harcolniuk. Orbán János Dénes vitatott szerződéseitől újfent elhatárolódott, művészi munkájától azonban nem, Rózsás Péterrel kapcsolatban pedig azt közölte, hogy a színházban végzett munkájával szemben nem merült fel kifogás. A több százmilliós projektekért továbbra sem vállalt közvetlen felelősséget, és ismét azzal védekezett, hogy a színház az előző kormány kultúrpolitikáját hajtotta végre, az erre kapott célzott pályázati pénzeket pedig másra nem költhették volna.

Közben az ügy már jóval túlnőtt az Operettszínház falain: a fenntartó minisztérium vizsgálatot indított, Nagy Ervin kulturális államtitkár pedig hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést jelentett be. Tarr Zoltán kulturális miniszter közlése szerint az előző tárcavezetés további 1,3 milliárd forintot ítélt volna meg a KMTG-nek Orbán János Dénes műveihez kapcsolódóan, ezt az összeget azonban az új kormány visszaszerezte.

Orbán János Dénes később azt közölte, hogy visszavásárolná a műveit, és ezzel szerinte helyreállítható lenne az eredeti állapot. 

Tarr Zoltán erre úgy reagált: az új kormány már nem háttéralkukkal rendezi az ilyen ügyeket.

Az Operettszínház dolgozói most a minisztériumi vizsgálat eredményét várják, bízva abban, hogy az eljárás nemcsak a pénzek útját tisztázza, hanem azt is, hogyan működhet tovább az intézmény egy olyan helyzetben, amelyben a társulat jelentős nyíltan szembefordult a vezetőségével.

Fotó: Peller Anna / Facebook