Így védték a szuverenitást Láncziék: 3,7 milliárd forint ment el kommunikációra két és fél év alatt
Milliárdos nagyságrendben tapsolt el közpénzeket bő két év alatt a Szuverenitásvédelmi Hivatal podcastokra, közösségi médiás rövid videókra, eseménydokumentálásra és egyéb kommunikációs teendőkre Balásy Gyula cégein keresztül – derül ki a szerződésekből.

Milliárdos nagyságrendben tapsolt el közpénzeket bő két év alatt a Szuverenitásvédelmi Hivatal podcastokra, közösségi médiás rövid videókra, eseménydokumentálásra és egyéb kommunikációs teendőkre Balásy Gyula cégein keresztül – derül ki a szerződésekből.
Alaposan rácáfoltak a tények Lánczi András múltkori állításaira, amikor is a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal volt vezetője a 444-nek magából kikelve azt bizonygatta, hogy a Fidesz választási vereségéhez leginkább az járult hozzá, hogy a Hivatal nem tudta „elég hatékonyan megmutatni”, hogy a független sajtó valójában milyen érdekeket is szolgál, és hogy ezek a sajtótermékek szimpla propagandatermékek csupán.
„Valószínűleg nem végeztük elég jól a munkánkat.” – vont mérleget a hivatalvezető.
Hogy a hatékonysággal még sem lehetett akkora gond, arra most a 24.hu hozott bizonyítékot, miután megszerezte a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal és Balásy Gyula cégei közötti kommunikációs szerződéseket, melyekből kiderülnek a hivatal kommunikációs költései.
E szerint a Hivatal 540 millió forintot költött podcastokra, 270 milliót öt könyvre – azaz darabonként 54 milliót - 336 millió ment közösségi médiás rövid videók gyártására, de jutott még „eseménydokumentálásra”, „vizuális bemutatóra” és csapatépítő bulikra is.
A lap összesítése szerint a hivatal a létezésének szűk két és fél éve alatt összesen mintegy 3 milliárd 679 millió forintra kötött három kommunikációs keretszerződést a Lounge-csoporttal és a New Land Mediával.
A parlament az SZVH-t július 15-én az Igazságügyi Minisztériumba (IM) való beolvadással szüntette meg.
A Hivatalt megszüntető törvény preambuluma és indokolása szokatlanul éles politikai és jogi minősítéseket tartalmazott.
Magyar törvényekben ritka, hogy egy korábbi állami intézményről ilyen egyértelmű értékítélet jelenjen meg. A legsúlyosabb megállapítás szerint: „Az Országgyűlés megállapítja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált.”
Ez gyakorlatilag azt állítja, hogy a hivatalnak nem volt valódi állami funkciója, hanem politikai célból hozták létre.
„A Szuverenitásvédelmi Hivatal valódi célja az volt, hogy politikai célból nyomást gyakoroljon az állampolgárokra, illetve egyes szervezetekre, sajtótermékekre.”
Kép: YouTube/444




