A lakosság négyötöde visszavett az áramfogyasztásból - reprezentatív kutatás az Europiontól
Kevesebb áramot és vizet fogyasztunk, önkorlátozásban nemzeti egység mutatkozik. Az energiaválság kormányzati kezelésének megítélésében már a pártszimpátia dominál - derül ki az Europion 16 év feletti népesség körében elvégzett reprezentatív kutatásából.

Kevesebb áramot és vizet fogyasztunk, önkorlátozásban nemzeti egység mutatkozik. Az energiaválság kormányzati kezelésének megítélésében már a pártszimpátia dominál - derül ki az Europion 16 év feletti népesség körében elvégzett reprezentatív kutatásából.
Az áramfogyasztást a lakosság 84 százaléka fogta vissza, a vízfogyasztást pedig 78 százalék. A megkérdezettek fele ritkábban használja a háztartási gépeket, az öntözésen 46, az autómosáson 45, a klíma használatán pedig 40 százalék spórol. A népesség 12 százaléka e téren semmiben sem fogta vissza magát, ők nem hajlandók takarékoskodni.

Pártszimpátiák mentén
Az energiaválság kormányzati kezelésére a megkérdezettek 50 százaléka jó vagy jeles osztályzatot adott, 26 százalék pedig elégtelent vagy elégségest.
Ha pártszimpátia alapján elemezzük a “bizonyítványosztást”, azt látjuk, hogy a Tisza szavazóinak négyötöde adott jó vagy jeles osztályzatot a kormánynak, a Fidesz-szavazók körében ugyanez az arány 13 százalék. A Mi Hazánk-szavazói inkább kritikusak (56% vs. 20%), míg az áprilisban nem szavazók és egyéb pártok támogatói inkább elégedettek (42% vs. 21%).
A kialakult helyzetért a megkérdezettek 40 százaléka az Orbán-kormány mulasztásait okolja, míg 34 százalék a külső körülményeket, elsősorban a klímaváltozást, 18 százalék pedig a jelenlegi kormány felkészületlenségét.
A Tisza-szavazók 68 százaléka mutogatott vissza, míg a Fidesz-szavazók 45 százaléka a Tisza-kormányt hibáztatta.

Önkorlátozás vagy szankció?
Arra a kérdésre, hogy elegendő-e az önkéntes fogyasztáscsökkentés vagy szigorúbb szabályokra, akár szankciókra lenne szükség, a népesség többsége – 51 százalék – az önkéntesség mellett tette le a voksát, szigorúbb fellépést csak 27 százalék sürgetett. Ebben a kérdésben a különböző pártok szavazói azonosan gondolkodnak, a szigorítást minden táborban nagyjából 23–30 százalék támogatja, míg az önkéntességre irányuló megoldásokat 42-59 százalék.

Megújulók vagy atomenergia?
A jövő energiamixét illetően a magyarok inkább a megújulók felé húznak. Az inkább nukleáris energiára épülő jövőt mindössze 9 százalék választaná, míg 42 százalék inkább a megújulókra, további 42 százalék pedig a kettő azonos arányú keverékére építene. A megújulók iránti vonzalom a fiatalabbaknál a legerősebb, a nukleáris energiának pedig a Fidesz-szavazók körében van a legnépesebb tábora.
Módszertan
Az Europion 1600 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 4-én. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigáltuk, a korrekció során a válaszadók az áprilisi választásokra vonatkozó szavazat-visszaemlékezéseit és digitális tevékenységeit is figyelembe vettük. A becslések hibahátarát bootstrap-módszerrel teszteltük; az egyes válaszkatégóriák becsült arányának maximális eltérése a valódi teljes népességbeli arányuktól ±2,6 százalék.




