Baka András: „Az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van”

Baka András köztársasági elnökként tartott első beszédében a magyar társadalom megosztottságáról, az elmúlt évek válságairól, a jogállamiság helyreállításáról és arról beszélt, hogy az új Magyarországot nem bosszúra kell építeni.

Baka Andrást kedden megválasztotta az Országgyűlés Magyarország köztársasági elnökének, majd letette hivatali esküjét. Az új államfő a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Első beszédében arról beszélt, milyen állapotban látja az országot, és milyen feladatok várhatnak Magyarországra a következő időszakban.

Baka szerint már maga a jelölés is váratlan és megtisztelő volt számára. A felkérést azért fogadta el, mert úgy látja, az országnak olyan történelmi időszakba érkezett, amikor újra komolyan kell gondolkodni az állam működéséről, az alkotmányosságról és a közösségről. Az államfő szerint a társadalomban jelenleg egyszerre vannak jelen a felszabadulás és a remény, illetve a csalódottság és a bizonytalanság érzései. Szerinte ez önmagában nem rendellenes egy demokratikus társadalomban, ugyanakkor elkerülhetetlen az elmúlt időszakkal való szembenézés.

„Egy generációnyi időt vesztegetett el ez a nemzet, miközben a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt”

Az új köztársasági elnök szerint az országot súlyos, az állam működésének egészét érintő válság sújtja. Külön említette az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem helyzetét, de úgy látja, más, a mindennapi életet meghatározó területek is válságba kerültek.

A közös javak magánkézbe kerülését szintén problémaként értékelte, és hangsúlyozta, hogy a közpénzek felhasználásának demokratikus ellenőrzése alapvető kérdés. A jogállamiság szerinte nem pusztán a szabályok meglétét jelenti, ahhoz az is szükséges, hogy az emberek valóban elhiggyék, a szabályok mindenki számára egyformán érvényesek.

A társadalmi megosztottságot tartja a legsúlyosabb örökségnek

Baka András beszédének egyik központi eleme a magyar társadalom megosztottsága volt. Ezt nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének. Az államfő szerint a civilek, újságírók és kisebbségek elleni támadások is hozzájárultak ahhoz, hogy politikai és társadalmi szembenállás alakult ki. Úgy látja, hosszú távon nem lehet közös jövőt építeni úgy, hogy az ország polgárai ellenségként tekintenek egymásra.

„Azt akarták elhitetni velünk, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség.”

Baka szerint az ország előtt álló feladat ezért egyszerre jelent igazságtételt és önmérsékletet. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, de mindezt úgy kell megtenni, hogy közben ne a megtorlás határozza meg az új korszakot.

Az új köztársasági elnök külön hangsúlyozta, hogy a múlt feltárása nem jelenthet bosszúhadjáratot.

„Nem építhetjük az új Magyarországot bosszúra”

Baka szerint az elmúlt időszak egyszerre ad okot az önvizsgálatra és a bizakodásra. Úgy látja, Magyarországon olyan társadalmi folyamat indult el, amely ritkán fordul elő egy nemzet történetében: a szabadság iránti igény a társadalom egymástól távoli csoportjaiban is közös visszhangra talált. Szerinte ebben fontos szerepe volt annak, hogy a valóságot egyre nehezebb volt eltakarni, és az információk már a kisebb településekre is eljutottak.

Baka András beszédének végső üzenete az volt, hogy az állam feladata nem önmaga fenntartása, hanem az állampolgárok szolgálata. Ezt az új államfő egy mondatban így foglalta össze:

„Mert az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van. Köszönöm, hogy meghallgattak” – zárta beszédét az új köztársasági elnök.

Baka András megválasztását, beszédét és élő elemzést Virág Andreával, Zárug Péter Farkas politológussal, Gulyás Balázs műsorvezetésében a Kontroll csatornáján itt nézhetik vissza: