„Visszacsinálós nap” a parlamentben: sorra bontja vissza az Orbán-rendszer korábbi döntéseit az Országgyűlés

Több, az előző kormányok idején kialakított szabályozáshoz is hozzányúlt kedden az Országgyűlés. Visszakapta korábbi jogosítványainak jelentős részét az orvosi kamara, a javítóintézeteket visszaterelik a gyermekvédelmi rendszerbe, átalakítják a koncessziók felügyeletét, és új vezetést kap a Médiatanács. Közben három fideszes képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették.

Valóságos „visszacsinálós napot” tartott kedden az Országgyűlés: a tiszás többségű parlament több ponton is visszabontotta vagy átalakította azokat a szabályokat és intézményi megoldásokat, amelyeket a Fidesz-kormányok vezettek be az elmúlt években. Az egészségügytől a gyermekvédelmen és a koncessziókon át egészen a médiaszabályozásig jutottak a képviselők, miközben három fideszes politikus mentelmi ügyében is döntés született.

Az egyik legfontosabb változás az egészségügyet érinti. A parlament 135 igen és 50 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az egészségügyről, illetve az egészségügyi szakmai kamarákról szóló törvények módosítását. Ezzel ismét kötelezővé válik a kamarai tagság az orvosoknak, fogorvosoknak és egészségügyi szakdolgozóknak. A döntés lényegében visszafordítja a 2023-as változtatásokat. Az akkori Orbán-kormány az orvosi kamara és a kabinet közötti konfliktus idején szüntette meg az orvosok kötelező kamarai tagságát, és az etikai eljárások lefolytatását is elvette a Magyar Orvosi Kamarától. Az új törvény szerint egészségügyi tevékenységet ismét csak az végezhet, aki tagja az adott szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának.

Az érintett orvosoknak a törvény hatálybalépésétől számított 30 napjuk lesz arra, hogy kérjék felvételüket a Magyar Orvosi Kamarába. Aki ezt elmulasztja, a határidő lejártát követő 45. naptól nem végezhet egészségügyi tevékenységet. A tagdíjfizetési kötelezettség a felvételi kérelem benyújtását követő második hónap első napján kezdődik, a meg nem fizetett tagdíj pedig köztartozásnak minősül.

Nem pusztán a tagsági kötelezettség tér vissza. A kamarák ismét érdemi beleszólást kapnak az egészségpolitikai és szakmai döntésekbe: jogszabály-módosításokat kezdeményezhetnek, véleményezhetik az egészségügy működését érintő döntéseket, részt vehetnek szakmai irányelvek, továbbképzések és minimumfeltételek kialakításában. Az orvosi etikai ügyek is visszakerülnek a MOK-hoz: az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak a folyamatban lévő eljárásokat év végéig kell lezárnia, a fennmaradó ügyeket pedig 2027 januárjában át kell adnia a kamarának.

A javítóintézeteket is visszaviszik a gyermekvédelmi rendszerbe

Ugyancsak 135 igen és 50 nem szavazattal fogadta el kedd délelőtt az Országgyűlés a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásához szükséges törvénymódosítást. A csomagban emellett az iskolakezdési utalványok banki beváltásának szabályozása is helyet kapott. A döntés azért jelentős, mert a javítóintézetek szervezeti helyét ismét a gyermekvédelmi rendszerhez köti. A módosítást sürgősségi eljárásban tárgyalta a parlament, vagyis a kormány és a parlamenti többség rövid idő alatt vitte végig a változtatást.

Mindez egy szélesebb gyermekvédelmi átalakításba illeszkedik. A parlament napirendjében külön törvénycsomag is szerepel a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítéséről, ami a többi között a kórházakban megfelelő elhelyezés híján bent maradó gyermekek helyzetét is rendezné. Itt azonban fontos különbség, hogy ennek a nagyobb gyermekvédelmi csomagnak kedden még csak az általános vitája kezdődött meg, tehát ez nem egyezik meg a javítóintézetekről már elfogadott módosítással.

Megkezdték a koncessziós rendszer átalakítását is

A parlament a koncessziók ügyében is hozzányúlt az előző kormányok alatt kiépített rendszerhez. Az egyes koncessziókkal összefüggő törvények módosítását 135 igen és 46 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el. A változtatás megszünteti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának koncessziókkal kapcsolatos feladat- és hatásköreit. Az SZTFH-t 2021-ben hozták létre, és rendkívül széles területet rendeltek hozzá: a szerencsejátékok és a dohány-kiskereskedelem felügyeletétől a bírósági végrehajtói rendszer és a bányászat ellenőrzéséig számos terület tartozott hozzá.

A koncessziók esetében pedig különösen erős jogosítványokat kapott. Ezek közé tartozott az előzetes egyetértési jog is. Ez azt jelentette, hogy a hatóságnak már a koncessziós pályázatok kiírásánál, illetve a szerződések megkötésénél, módosításánál vagy megszüntetésénél is meghatározó szerepe lehetett. A most elfogadott átalakítással ez a vétószerű jogosultság megszűnik.

Az SZTFH keretében működő Koncessziós Tanács is megszűnik. A testület feladata eddig az egységes állami koncessziós gyakorlat kialakítása volt, iránymutatásokat és ajánlásokat készíthetett, és szerepet kapott a koncessziós szabályozás alakításában is. Ez még nem jelenti valamennyi, az Orbán-kormányok idején megkötött hosszú távú koncessziós szerződés automatikus megszüntetését. A kabinet azonban már korábban jelezte, hogy felülvizsgálja többek között a kaszinó- és dohánykoncessziókat, valamint a rendszer más elemeit is. A keddi döntés ezért elsősorban annak az intézményi rendszernek az átalakítását jelenti, amelyen keresztül az állami koncessziók felügyelete az elmúlt években működött.

Új korszak kezdődik a Médiatanácsnál is – a Fidesz és a KDNP jelöltjét nem támogatták

A médiaszabályozásban szintén jelentős személyi és intézményi váltás következik. A Médiatanács élére Polyák Gábor médiajogász, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének vezetője került, miután az elnökjelölti pályázatot és a parlamenti bizottsági meghallgatásokat is lefolytatták. Az elnöki pályázatra eredetileg 15-en jelentkeztek, végül 11 pályázó maradt versenyben. A médiaszakmai szervezetek négy jelöltet támogattak tovább: Kajzinger Ervint, Polyák Gábort, Schönleber Zoltánt és Tóth Csabát. Az eseti parlamenti bizottság végül Polyákot javasolta elnöknek, a művelődési bizottság pedig 7 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett támogatta a jelölését.

Polyák Gábor korábbi meghallgatásán független és pártatlan, a szakmai és társadalmi szereplőkkel folyamatos párbeszédet folytató médiahatóságot vázolt fel. Céljai között említette a torzulásmentes médiapiacot, a hazai tartalomgyártás hosszú távú fennmaradását, valamint azt, hogy a hatóság alkalmazkodjon a mesterséges intelligencia jelentette új kihívásokhoz.

A Médiatanács tagjának választották a Tisza Párt által jelölt Bencsik Márta jogászt, újságírót, Bodrogi Bea Judit médiajogászt, emberi jogi ügyvédet és Nagy Krisztina jogászt, médiapedagógust, valamint a Mi Hazánk jelöltjét, Tóth Máté energiajogászt. Elutasították ugyanakkor a Fidesz jelöltjének, Szabó László kommunikációs szakembernek és a KDNP által javasolt Pindroch Ferenc televíziós, rádiós és kommunikációs szakembernek a megválasztását.

A Fidesz és a KDNP képviselői a szavazás után kivonultak. A Médiatanács annak ellenére megalakult, hogy nem választották meg minden tagját. A hiányzó tagokról később újra szavaznak, míg az elnök és a négy megválasztott tag letette az esküt a parlamentben.

Polyák személyét viszont a Fidesz ellenezte. Az ellenzéki párt frakciója egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a médiajogász 2022-ben részt vett az akkori ellenzéki összefogás médiaszakpolitikai munkájában, ezért politikai függetlenségét vitatta. Polyák Gábor megválasztásához – ahogyan a tanács tagjaiéhoz is – a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatására volt szükség, így nem volt kérdés, hogy övé lesz-e a pozíció.

Módosult a magyar építészetről szóló törvény is

Az Országgyűlés 135 igen, 45 nem és 6 tartózkodás mellett módosította a magyar építészetről szóló törvényt. A változtatás alapján a környezet- vagy természetvédelmi előírásokat megsértő kiemelt beruházásoknál legalább hat hónapig nem adható ki újabb hatósági engedély. A módosítás az Otthon Start Program beruházásait is érinti: egyes határidőket felfüggesztenek, hogy a még engedély nélküli építkezéseket összehangolhassák az új lakásépítési programmal.

Három fideszes képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették

A keddi ülés nem csak a törvénymódosításokról szólt. Az Országgyűlés felfüggesztette Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János fideszes országgyűlési képviselők mentelmi jogát is. Ezzel a parlament nem követte a Mentelmi Bizottság korábbi javaslatát, amely a három politikus mentelmi jogának fenntartását indítványozta.

Mindhárom esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság fordult az Országgyűléshez rágalmazás miatt indult magánvádas eljárások miatt. Az ügyek a Szőlő utcai gyermekbántalmazási botrányhoz kapcsolódnak. 

Pócs János mentelmi jogáról ráadásul ez nem az első szavazás idén. Márciusban a Szolnoki Járásbíróságtól érkezett indítvány alapján már szavazott róla a parlament egy másik ügyben, akkor azonban nem függesztették fel a mentelmi jogát. 



Fotó: Kontroll