Kórházban "ragadt" gyermekek - alakul az együttműködés a Kórházi Főigazgatóság és a frissen toborzott önkéntesek között

70-100 "ott ragadt" gyermek kerül ki havonta a kórházakból, az összlétszám mégsem csökken, mert helyükre ugyanennyien érkeznek. Az okok feltárásával kormányközi szakmai testület foglalkozik. Közben egy civil kezdeményezés - az együttműködés szándékával - friss önkénteseket toboroz a kórházban "rekedt" babák és gyermekek simogatásához, gondozásához.

Bár a mozgás folyamatos, a helyzet évek óta változatlan. A legfrissebb adat szerint júliusban 350 körülire volt tehető a magyar kórházakban „ragadt/rekedt” gyermekek száma - mondta a Kontrollnak adott interjúban Gyurkó Szilvia, a Szocális- és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára. A szóhasználat leíró jellegű és nem szenvtelen, a különbséget igyekszik érzékeltetni. Azt, hogy sok esetben nem kórházban hátrahagyott gyermekekről van szó. Nyilván előfordul, hogy az anya (és az apa) szülés után „kisétál” a kórházból, de nem ez az általános. Hanem az, hogy hatósági határozat tiltja el a szülőt attól, hogy hazavigye gyermekét. Jórészt azért, mert a biztonságos gyermeknevelés szociális körülményei nem adottak – nincs elég pénz, a szülő hajléktalan, szenvedélybeteg - kábítószer- vagy alkoholfüggő -, esetleg börtönbe kell vonulnia. A kórházban „ragadt” gyermekek egy részét a szülő rendszeresen látogatja.    

A diszfunkcionalitás tünete 

Maradjunk a leíró jellegű megfogalmazásnál. A kórházban "rekedt" gyermekek számának stagnálása a gyermekvédelem „bemeneti” és „kimeneti” oldalának hiányosságait egyaránt megmutatja. Nézzük először a „bemeneti” oldalt: a gyermek azért került, majd "rekedt" a kórházban, mert esetében nem működtek a megelőző, a család egyben tartását segítő szolgáltatások. „Kimeneti” oldalon pedig nem működik a „terápia”, nincs a gyermek számára hely a gyermekvédelemben - átmeneti otthonban vagy nevelőszülőnél.   

A kikerülők helyére újak érkeznek 

A kórházakat minden hónapban elhagyja 70-100 „ott ragadt” gyermek, akik vagy visszakerülnek a vér szerinti családjukhoz, vagy örökbe fogadják őket vagy gyermekvédelmi intézményben találnak nekik helyet. „Az igazi dráma, hogy a kórházban „ragadt” gyermekek száma mégsem csökken” – hangsúlyozta Gyurkó Szilvia. Hozzátette, hogy nem kizárólag csecsemőkről vagy egyéves kor alatti kisgyermekekről van szó, hanem pszichiátriai vagy más osztályon „ragadt” nagyobb gyermekekről, köztük kamaszokról.   

A „jelenség” okainak feltárására július második felében kormányközi Szakmai Tanácsadó és Koordináló Testület alakult, aminek elsődleges feladata a „jelenség” megértése, az okok feltárása, az első vizsgálati eredmények szeptemberre várhatók. 

Annyit már most is tudni, hogy a „jelenség” koncentrált. 2025-ben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő statisztikája szerint a különböző fenntartók (állam, önkormányzat, alapítvány, magánszféra) 154 kórházat működtettek az országban. Közülük 49-ben tartottak nyilván „ott ragadt” gyermekeket 2026 júliusában Gyurkó Szilvia elmondása szerint. A gyermekek 90 százaléka 9-10 kórház között oszlott meg. 

A folyamat a 2010-es évek közepén kezdett "tömegessé" válni a gyermekvédelmi alapellátás, illetve a nevelőszülői hálózat átszervezésével. A nagy létszámú gyermekotthonok felszámolása – szakszóval - kitagolása – szakmailag indokolt törekvés volt, de az Orbán-rendszer úgy lépte meg, hogy közben próbált szabadulni az állam felelősségétől, a kisebb méretű lakóotthonok és a nevelőszülői hálózat fenntartását jellemzően egyházaknak, illetve civil szervezeteknek szervezte ki. 

Az újabb „sokk” a Covid-járvány után jelentkezett, 2023-ban gyermekjogi képviselők és maguk a kórházak is jelezték, hogy a náluk „ragadt” gyermekek számát nem tudják 300 alá szorítani. 

„Rózsaszín szalaggal átkötött nyomorúság”

2025 decemberében az előző kormány gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára vágta át a nemzeti színű szalagot a miskolci Babaház Különleges Gyermekotthon avatóünnepségén. Az intézményben kórházban „ragadt” gyermekeket helyeztek el, köztük csecsemőket is. 

„Ez a világ szégyene, a gyermekek legfeljebb irányítószámot vagy még azt sem váltanak, amikor a kórházból átkerülnek az otthonba” – mondta Gyurkó Szilvia. „Rózsaszín szalaggal átkötött nyomorúság” – idézte a miskolci intézmény egyik munkatársát az államtitkár, miközben elismerően nyilatkozott az ott dolgozók elhivatottságáról. „De ezeknek a gyermekeknek nemcsak arra van szükségük, hogy tisztába tegyék őket, hanem arra is, hogy kialakuljon bennük a korai kötődés” – jegyezte meg. 

A korai kötődés kialakításában a Szakmai Tanácsadó és Koordináló Testület együttműködik négy olyan civil szervezettel, amelyek évek óta toboroznak és képeznek önkénteseket a kórházban „ragadt” gyermekek rendszeres látogatására. A hangsúly a képzésen, a kórházi látogatáshoz kapcsolódó szakmai eljárásrenden, kidolgozott protokollon van. 

Együttműködést kérnek a frissen toborzott önkéntesektől

Elköteleződés, biztonság, képzettség, transzparens működés és a jelentkezők szűrése - sorolta Gyurkó Szilvia az önkéntes segítőkkel szembeni elvárásokat. A biztonságot külön kiemelte az államtitkár, aki korábban az Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatársaként is dolgozott, szakterülete a gyermekek szexuális bántalmazása volt. „A legfiatalabb kliensem 8 hónapos volt” – érvelt az önkéntesek szűrése és az önkénteseket toborzó kezdeményezések áltátható, ellenőrizhető működése mellett. Hangsúlyozta, hogy ismeri a statisztikát, tudja, hogy az önkénteseket szinte kivétel nélkül a segítő szándék vezeti. De - mint mondta - visszaélésből egy is sok.     

Augusztus 19-én az Érintők elnevezésű Facebook-csoport (a kezdeményezés alapítványi bejegyzése folyamatban van) megkezdte az önkéntes kórházi „babasimogatók" toborzását, néhány óra alatt 13 ezren jelentkeztek, és közel 250 szakember ajánlotta fel segítségét. A kezdeményezésben való részvételnek a büntetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítvány éppúgy feltétele, mint a pszichológiai alapszűrés, a biztonsági és alkalmassági felmérés, az egészégügyi vizsgálat, valamint a kórház által előírt oktatás, képzés elvégzése. 

Gyurkó Szilvia a Kontrollnak adott interjúban kitért arra, hogy az önkéntesekkel szemben az állam minimumfeltételeket fog támasztani. Azt kérte, hogy a minimumfeltételek ismertetését az önkéntes hálózatok várják meg, működésük során pedig biztosítsák a számon kérhetőséget.

Bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az Érintők toborzási akciójáról a sajtóból értesült, megértően viszonyul a kezdeményezéshez és azt nagyra tartja.

Ezzel együtt az OKFŐ azt írja közleményében, hogy „minden segítő szándék akkor éri el leginkább a célját, ha a felajánlás valóban oda kerül, ahol arra a legnagyobb szükség van”. Ehhez a Főigazgatság szerint elengedhetetlen az előzetes egyeztetés és a folyamatos együttműködés a kezdeményezők, az érintett kórházak és az érintett minisztériumok között. 

„Az Érintők közösségi médiában és a sajtóban megjelent toborzásának hatására – vélhetően félreértésből adódóan – a felhívásban megjelölt kórházaknál is jelentősen megnőtt az érdeklődők száma. Ennek kezelése egyes intézményekben számottevő többletterhet jelent. (…) Ezért az Országos Kórházi Főigazgatóság „arra kéri az Érintőket és más civil szervezeteket, hogy az OKFŐ-vel, illetve az érintett egészségügyi intézményekkel előzetesen egyeztessenek minden olyan kezdeményezésről, amelyben egy intézmény neve, működése vagy az általa ellátott gyermekek érintettsége megjelenik”.

Válaszul az Érintők Mozgalom alapítója egy Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy partnerek, együttműködnek és utasításokra várnak. Az önkénteseket pedig "nagyon határozottan" arra kérte,  hogy "semmilyen formában ne vegyék fel a kapcsolatot egyetlen kórházzal sem". 

Fotó: Facebook/Nevetnikék Alapítvány