Aszálykárok: kukoricából importra szorulhatunk, napraforgóból is rosszabb lehet a termés, mint volt 2022-ben

Harmadannyi eső esett az elmúlt 3 hónapban a Duna-Tisza közén és az Alföldön, mint ilyenkor szokott. A talaj felső rétege rendkívül száraz csaknem az egész országban. Minden idők legrosszabb kukoricatermése várható, szenved a stressztűrőbb napraforgó is. 

A helyzet rosszabb, mint a 2022-es, történelminek nevezett aszály idején volt – az 1901 óta eltelt időszakban 2022 első hat hónapja bizonyult a legszárazabb első félévnek Magyarországon. 

A Magyar Meteorológiai Szolgáltató Zrt. friss jelentése szerint a talaj rendkívül száraz szinte az egész országban, a felső fél méteren a nedvességtartalom 20, illetve többfelé 15% alatti a növények számára hasznosítható víztartalom arányában. 

A hasznosítható víztartalom a szántóföldi vízkapacitás és a holtvíztartalom különbözete. A szántóföldi vízkapacitás az a maximális vízmennyiség, amit a talaj képes felvenni, holtvíztartalom alatt pedig azt a vizet értjük, amit a talaj annyira megköt, hogy a növények gyökerei képtelenek felszívni. 

Ilyen mértékű talajkiszáradás ilyen nagy területen 2022-ben sem volt tapasztalható, ehhez elég összevetni a mostani adatokat a négy évvel korábbiakkal. 

2026-os adatok, forrás: HungaroMet

2022-es adatok, forrás: Hungaromet

A vízzel telítettséghez 150-190 mm víz hiányzik, ami nem is csoda, az elmúlt 30 napban az ország területének több mint felén 10 mm-nél kevesebb csapadék esett. 

Ha az elmúlt 3 hónapot nézzük, a Duna-Tisza közén, a már most félsivatagos Homokhátságon, valamint a Tiszántúlon 40-80 mm közötti csapadék hullott, ami harmada, néhol negyede a sokéves átlagnak. 

Számottevő mennyiségű, nagy területre kiterjedő esőre, magyarán országos esőre jövő héten sincs kilátás, az aszály tehát tovább fokozódik. 

Ezt a stresszt a napraforgó sem tűri

A napraforgó kényszerérésben van, zöld tömege az NDVI műholdas vegetációs index szerint nagyon alacsony, nagy területen a 2022-esnél is alacsonyabb.

Az NDVI index a levelek klorofill- és víztartalmát mutatja meg, minél magasabb az érték, annál nagyobb az egészséges, vízzel és tápanyaggal jól ellátott növényállomány. 

A napraforgó kényszerérése azért rossz hír, mert 2026 az első olyan év, amikor nagyobb területen vetették, mint kukoricát, abból kiindulva, hogy jobb a stressztűrő képessége. A napraforgó vetésterülete meghaladja a 800 ezer hektárt, a kukoricáé viszont a 680 ezer hektárt sem éri el úgy, hogy 2021-ben még 1 millió hektár volt a vetésterület. Aztán jött a 2022-es aszály… 

A kukorica vetésterületének csökkenése egyébként azt jelzi, hogy a magyar agrárium viszonylag gyorsan elkezdett alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.

Kukoricából importra szorulunk 

A kukorica a Dunántúl délnyugati részét leszámítva elszáradt, az aszálykár jelentős és visszafordíthatatlan, az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van, ami azt jelenti, hogy nagy vetésterületen várható katasztrofális termés. Az augusztusi hőségriadó legforróbb időszakában kukoricából minden egyes nap 200 ezer tonna volt a terméskiesés.  

A június végi becslések még arról szóltak, hogy az idei kukoricatermés 4,5 millió tonna körül alakulhat. A legfrissebb forgatókönyvek már 1,2-2,5, maximum 3 millió tonna között szórnak, ami a hazai ipari felhasználást még fedezi, viszont takarmányozásra alig marad belőle, vagyis az ország importra szorul kukoricából 2026-ban. 

Míg korábban hasonlóan aszályos év tízévente fordult elő, mostanában már 4-6 évente. Szakemberek nyíltan beszélnek arról, amit Lázár János is megemlített a közelmúltban elővett tavaly decemberi nyilatkozatában. Azokon a területeken, ahol őszi vetésre vagy szárazságtűrő fajtákra nem lehet gazdaságosan áttérni, fel kell hagyni a mezőgazdasági műveléssel, és a szántókat legelőkké kell (vissza)alakítani. Ilyen terület a hivatalosan már ma is félsivatagnak minősülő Homokhátság.

Azonnali csoda ott sem várható, ahol a növényváltás – például kukorica helyett cirok - megoldást jelent. Ahhoz, hogy a váltás eredményes legyen, a tárolást, a felvásárlást és a feldolgozást is meg kell szervezni. Mert hiába az alapanyag, ha arra nincs kereslet.  

Fotó: Facebook