Üzemi balesetnek nevezte Matolcsyék "lopását" a KDNP-s Hargitai János

Megtartotta első ülését a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság. A Fidesz az ülés előtt olyan technikai javaslatokat nyújtott be, amellyel több mint félórán keresztül sikerült késleltetni az érdemi munkavégzést. Eközben a KDNP képviselője „üzemi balesetként” aposztrofálta azt, hogy több száz milliárd forintnyi közpénz tűnt el a Matolcsy György vezette jegybankban.

Szerda délután ülésezett először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság. A legtöbb érdemi információ az ülést megelőző sajtótájékoztatón hangzott el.

„A pénz útját és a politikai felelősséget is fel fogja deríteni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró országgyűlési vizsgálóbizottság” – mondta Csőszi Attila a testület tiszás elnöke az alakuló ülés előtt tartott sajtótájékoztatóján a parlamentben.

Csőszi Attila a bizottság munkájával kapcsolatban azt mondta az MTI tudósítása szerint: megmutatják, hogyan kezdődött az MNB-ügy,

kik a politikai felelősök, hogyan vesztette el majdnem közpénz jellegét a közpénz, kik húzták belőle a legnagyobb hasznot, mibe fektettek és hol úszott el a közvagyon.

Hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság nem fogja átvenni az igazságszolgáltatás szerepét. Feladata lesz azonban megvizsgálni az MNB korábbi működését, a jegybanki alapítványok vagyonkezelését, az Optima-csoport befektetési struktúráit, az ingatlanberuházásokat és székházfelújításokat.

Feltárják, mi vezetett a kontrollrendszerek teljes gyengüléséhez, azonos érdekeltségi körök indokolatlan előnyhöz jutásához, valamint azt is, hogy mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli felelősség.

„Végül a bizottság javaslatot tesz a jegybanki közpénzek kezelésének átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és közérdekközpontúvá tételéhez szükséges jogalkotási, felügyeleti és intézményi intézkedésekre” – közölte Csőszi Attila.

Újságírói kérdésre válaszolva Csőszi azt mondta, hogy még nem döntöttek arról, kiket fognak meghallgatni, de szerinte Matolcsy Györgynek és fiának jó eséllyel meg kell majd jelennie a bizottság előtt.

A vizsgálóbizottságnak hat tagja van: három tiszás képviselő (Csőszi mellett Sopov Ildikó és Weigand István), valamint a fideszes Tuzson Bence, a KDNP-s Hargitai János és a Mi Hazánk-képviselő Apáti István. Utóbbit az első ülésen Novák előd helyettesítette.

A szerdai alakuló ülést a Kontroll élőben tudósította. Tuzson Bence fideszes országgyűlési képviselő 19 pontban felsorolt módosító javaslatokat nyújtott be az ülés megkezdése előtt 38 perccel.

Erről több mint fél óráig vitatkoztak a képviselők, pedig Tuzson a testület elnöke által szabott határidő után nyújtott be javaslatokat.

Az ülésen a testület végül elfogadta a vizsgálóbizottság ügyrendjét és munkatervét, illetve döntött arról is, hogy bekéri az Állami Számvevőszék teljes jelentését a jegybanki alapítványokról.

A munkaterv alapján első körben arra keresik a választ, hogy ki volt az alapítványi vagyonkezelés ötletgazdája. Ezt követően azt próbálja meg feltárni a testület, hogy mi történt az alapítványokhoz és a vagyonkezelő struktúrákba kihelyezett vagyonnal. Harmadik lépés: a jegybanki vezetés az alapítványi kuratóriumok, a felügyelőbizottság, a könyvvizsgálat, az állami ellenőrzés és a kormányzati jogalkotói szereplők alkotta láncolatban hol és miért nem működtek a fékek és ellensúlyok.

Végül a negyedik fejezetben készül el a vizsgálóbizottság jelentése, amelyben olyan megállapítások is lesznek, hogy milyen jogalkotási, felügyeleti, intézményi változtatás szükséges ahhoz, hogy a jegybanki pénz soha ne veszítse el közpénz jellegét, a kezelése átlátható és ellenőrizhető legyen.

Csőszi Attila tiszás elnök szerint a vizsgálóbizottság legfontosabb feladata megvizsgálni, hogy az MNB-ügyben a közpénz kezelése hogyan torzult.

Ehhez fel kell tárni azt, hogy a jegybank, az alapítványi és leányvállalati struktúrák, az azokhoz kapcsolódó gazdasági szereplők milyen módon alakítottak ki a közérdekkel szemben egy olyan vagyonkezelési mechanizmust és szövevényes céghálót, amelynek egyetlen célja volt: eltüntetni a közpénzt.

Az ülés egy pontján a KDNP képviselője, Hargitai János „üzemi balesetnek” nevezte az MNB-ügyet, arról beszélve, hogy a bizottság feladata feltárni, hogyan előzhető meg egy hasonló eset.

Szó szerint ezt mondta:

„Örülnék ha itt egy érdemi vizsgálat és érdemi, politikai megállapításokat tehetnénk azért, hogy mondjuk ilyen típusú üzemi baleset újra ne forduljon elő.” 

Később, az ülést követően a Kontroll kérdésére a kijelentésével kapcsolatban azt mondta, hogy válaszokat kíván az, amit a sajtóból tudni az MNB-ügyről.

„Az MNB-nek lehetősége van létrehozni alapítványokat és gazdasági társaságokat. Ezeket azért hozza létre, hogy a feladatköreit ideális módon elássa. Ez megtörtént. A kérdés számomra az üggyel kapcsolatban az és a vizsgálódási gondolkodásomban ez van: az a jogalkotó szándékával egyezik-e, vagy azon túl mutat. Ez az alapkérdés” – fogalmazott Hargitai János. A vizsgálóbizottságnak december 31-ig kell elkészítenie a jelentését.

A testület bárki berendelhet meghallgatásra, ha nem jön el először százezer, majd egymillió forintos büntetést is kiszabhatnak rá, végül rendőrökkel is elővezettethetik a beidézett tanukat.

Mint ismert Matolcsy György vezetése alatt az MNB által létrehozott alapítványokból több száz milliárd forintnyi közpénz tűnt el, alakult magánvagyonná. Az Állami Számvevőszék tavaly feljelentést is tett az ügyben, gyanúsított nincs, a nyomozás még most is tart.

A vizsgálóbizottság első üléséről készült videót itt lehet megnézni: