Nepáli katasztrófa: már három magyar állampolgár eltűnését valószínűsítik

Már 332-re emelkedett a nepáli villámárvíz megerősített halálos áldozatainak száma, miközben több mint ezer embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A katasztrófa a Himalája térségében, Nepálban és a szomszédos Tibetben történt: egy gleccser összeomlása nyomán hatalmas víz- és törmelékár zúdult le a folyóvölgyekben, településeket, utakat, épületeket és határátkelőhelyeket sodorva el.

A nepáli hatóságok a katasztrófa után 332 holttestet azonosítottak, a mentőalakulatok ugyanakkor a katasztrófa sújtotta területektől több száz kilométerre, a folyók alsó szakaszán, Nepál Chitwan körzetében is találtak már áldozatokat. Több, mint ezer embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.

A legsúlyosabban érintett térségek közé tartozik Nepál Nuwakot körzete, a Trishuli folyó mentén, valamint a tibeti–nepáli határnál fekvő Gyirong térsége. Az áradat házakat, utakat és energiatermelő létesítményeket sodort el, a gyirongi határátkelőnél pedig felvételek tanúsága szerint embereket és járművek tucatjait is magával ragadott a hatalmas víz- és törmeléktömeg, játékszerként dobálva haszongépeket, buszokat, kártyavárként döntve össze masszív betonépítményeket. 

A katasztrófában külföldiek százai tűntek el. A nepáli hatóságok korábbi adatai szerint a 826 eltűnt között csaknem 500 külföldi volt, köztük 177 indiai, 63 amerikai, 34 ausztrál, 33 brit és 25 kanadai állampolgár. A térségben sokan a hinduk és buddhisták számára egyaránt szent Kailash Mansarovarhoz tartottak zarándokútra.

A tibeti helyszínt többek között a hinduk és a buddhisták is szent helyként tisztelik: úgy tartják, hogy a hegy Síva lakhelye.

Eddig három magyar állampolgár érintettsége bizonyos a katasztrófában. A pekingi magyar nagykövetség tájékoztatása alapján a Külügyminisztérium csütörtök délelőtt közölte, hogy a korábban tudott kettő után egy újabb magyar állampolgárról szerzett tudomást, így összesen három magyar érintettről tudnak. Mindhárman a katasztrófa helyszínén tartózkodtak, eltűnésüket jelentették a konzulátusnak, illetve a Külügyminisztériumnak, hollétük azonban továbbra is ismeretlen.

A magyar külügyi diplomaták folyamatosan egyeztetnek az illetékes tibeti külügyi hivatallal, az utazásszervezővel, valamint uniós partnerképviseletekkel. 

A mentést nehezíti, hogy a nepáli hatóságok egy, a sárlavina és az árvíz sújtotta határátkelőhely felett kialakult, és hatalmasra duzzadt tavat is veszélyforrásként azonosítottak. A tó vízszintje emelkedik, és fennáll a kitörés veszélye – közölte az ország katasztrófavédelmi hatósága, és arra kérte a lakosokat és a mentőalakulatokat, hogy maradjanak távol a folyópartoktól.

Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata szerint a kezdetben földrengésként jelentett szeizmikus aktivitást valójában gleccserek összeomlása és az általuk megindított törmelékfolyam okozhatta. Ez indította el azt a katasztrofális víz- és törmelékáradatot, amely a folyó alsó szakaszain pusztító áradást idézett elő.

A mentésben több mint 5000 nepáli katona és rendőr vesz részt. Helikopterekkel kutatnak túlélők után, miközben a külvilágtól elzárt településekre vészhelyzeti ellátmányt juttatnak el. 

Az Egyesült Államok 500 ezer dollár sürgősségi támogatást ajánlott fel, és katasztrófaelhárítási szakértőt is küld a térségbe.

Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-európai Egyetem professzora és az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének (IPCC) alelnöke a Kontroll.hu-nak a nepáli katasztrófával kapcsolatban azt mondta: egy ilyen konkrét eseményt önmagában nem lehet közvetlenül az éghajlatváltozás számlájára írni, minden egyes esetet külön kell megvizsgálni. Ugyanakkor szerinte nagy valószínűséggel a klímaváltozás is közrejátszhatott a mostani eseményekben.

Egy-egy rendkívüli időjárási vagy éghajlati eseménynél a nemzetközi tudományos szervezet, a World Weather Attribution vizsgálja azt, hogy az adott esemény bekövetkezett volna-e emberi beavatkozással összefüggésbe hozható éghajlatváltozás nélkül. Ezek azonban rendkívül összetett elemzések, amelyek a klímaváltozás mellett számos más tényezőt is figyelembe vesznek.

Ürge-Vorsatz szerint Nepál esetében ilyen tényező lehet a térségben gyakori földrengések hatása is. A gleccserek pedig természetes módon is folyamatosan olvadnak és mozgásban vannak, vagyis alakulásukra nem kizárólag a globális éghajlatváltozás hat. 

Éppen ezért a mostani nepáli katasztrófa kiváltó okainak feltárásakor a klímaváltozás mellett ezeket a természetes folyamatokat és egyéb helyi tényezőket is figyelembe kell venni – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diana.

Kép: YouTube/South China Morning Post