Rendőrségi nyomozás indult az Orbán Győző és Mészáros Lőrinc cégei közötti túlárazott megállapodások gyanúja miatt

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség, mégpedig abban az ügyben, hogy valóban túlárazva adta-e a követ Orbán Győző cége, a Dolomit Kft. a Mészáros Lőrinc-féle V-Hídnak - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

A túlárazás gyanúja miatt Hadházy Ákos júniusi posztja után tett feljelentést a Transparency International ismeretlen tettes ellen. A TI a Legfőbb Ügyészséghez fordult, onnan került át az ügy a Budapesti Rendőr-főkapitányságra, ők pedig elrendelték el a nyomozást. Éveken át nem lehetett pontosan tudni, hogy a Dolomit Kft. milyen állami vagy uniós pénzből megvalósuló beruházásban vesz részt, azt meg pláne nem, hogy ezeken mennyit keres – írta a 444.

Orbán Győző cégének neve utoljára évekkel ezelőtt volt nyilvános egy tendernél, utána már csak alvállalkozóként dolgoztak. Hogy pontosan hova is szállítottak, a Direkt36 és a 444 több körben bizonyította. Március végén például azt lehetett látni, ahogy egymás után fordulnak a teherautók Orbánék gánti bányája és az M1-es bicskei szakaszának bővítése között. 

Az M1-es bővítése hatalmas biznisz

Az évekig tartó gigaprojekt 800 milliárd forintba kerülhet, a munkára a pályákat üzemeltető Mészáros- és Szíjj-féle MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött koncessziós szerződést az állam, a kivitelezést a V-Híd végzi, természetesen alvállalkozókkal. A V-Híd mellett a kamionokon látható logók alapján Szíjj László Duna Aszfaltja is dolgozik az építkezésen.

Az Orbán-kormány alatt jóval több koncessziós díjat kapott az MKIF, mint amennyi kiadása volt. A G7 korábban azt írta, 2022 szeptembere és 2024 decembere között összesen 383 milliárd forint koncessziós díjbevételt számolt el a cég, a koncesszorhoz tartozó üzemeltető és fejlesztő társaságokkal együtt pedig összesen 30,9 milliárd forintnyi nyereséget sikerült realizálniuk. 

Vitézy Dávid júliusban egy interjúban azt mondta, az elmúlt négy évben 1024 milliárdot fizetett ki a koncessziós cégnek a kormány úgy, hogy valójában nem ruháztak be, és legfeljebb a pénz felét költötte el a cég.

Az M1-es bővítésével kapcsolatban még márciusban a 444 minden érintett szereplőt megkérdezett, hogy mennyi követ vettek a Dolomit Kft.-től és mennyiért, de érdemi válasz sehonnan sem jött. A Duna Aszfalt annyit írt, hogy az útépítéshez szükséges alapanyagot mindig a lehető legközelebbi bányából szerzik be, ahol elérhető a projekt igénye szerinti megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag. 

Hadházyhoz eljutott néhány szerződés

Hadházy Ákos korábbi független országgyűlési képviselő június elején írt arról, hogy a hozzá eljutott 2024-es és 2025-ös keretszerződések alapján Orbánék a piaci árnál drágábban adhatták a követ a V-Hídnak az állami építkezéshez. A hozzá került dokumentum alapján azt írta, a kőből 2025-ben a legnagyobb mennyiség az M1 autópálya kibővítésére ment, de innen vittek anyagot az iváncsai akkugyár vasútépítéséhez is. 

A táblázat alapján csak ezzel a szerződéssel csak 2025-ben 4,8 milliárd bevétele volt Orbánéknak, azaz a tavalyi 5.9 milliárdos forgalom és az 1,33 milliárdos nyereség nagy része Mészárostól, azaz az állami építkezésekből jött, túlárazott szerződésekkel.

Orbán Győző Hadházy posztja után visszautasította az árazásra vonatkozó „valótlan és sértő állításokat.” A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós viszont feljelentést tett, amihez csatolta a Hadházy birtokába került szerződéseket, kiegészítve azzal az információval, hogy a Dolomit Kft. bányáinak nyilvános árlistáján szereplő összegeknél jóval drágábban adták a követ.

A TI a feljelentésben leírta, hogy „a két szerződés léte gyanút kelt”, és ha közpénzből valóban számottevően drágábban vették a követ, akkor „a közvagyonban kár (vagyoni hátrány) keletkezett”, ezért hűtlen kezelés gyanújával tettek feljelentést.

Korábban a Dolomit Kft.-ből a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz is szállítottak követ, egy héttel a választás előtt a 444 megírta, hogy Mészárosék és a kínaiak is panaszkodtak az onnan vitt anyag minősége miatt. Abban a beruházásban még ennél is direktebben vett részt az állam, a MÁV-on keresztül.

Orbán Győzőt még nem pörkölte meg a „tisztítótűz”

A kormányváltás után a lap közérdekű adatigénylést adott be a Beruházási és Közlekedési Minisztériumhoz. Arra alapoztak, hogy egy 2025-ös törvénymódosítás értelmében – amit Lázár János még a Strabag elleni bosszú részeként adott be – az állam a teljes alvállalkozói listát lekérheti az olyan beruházásoknál, amelyek döntő részben állami vagy uniós pénzből épültek. A június 24-én beadott adatigénylésükre augusztus 6-án megjött a minisztériumi levél:

Tájékoztatjuk, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a kért adatokkal nem rendelkezik. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a kért információkat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezeli.

Ezért oda is küldtek egy közérdekű adatigénylést. A fenti két ügy egyike sem volt egyébként Magyar Közút-beruházás, az egyiket a MÁV, a másikat a koncessziós Zrt. végezte. A Magyar Közút részéről augusztus 19-én azt közölték, hogy Orbánék cégei egyik pályázatuknál sem lettek alvállalkozóként leadva. Az nehezen érthető, hogy ha a Magyar Közút nem lát rá minden beruházásra, akkor a minisztérium miért hozzájuk irányította az adatigénylőt.