Akár 600 milliárd forintot is bukhat idén a magyar mezőgazdaság

A magyar mezőgazdasági társas vállalkozások idei összesített vesztesége elérheti az 500–600 milliárd forintot a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) becslése szerint. Az aszály, a visszaeső termelői árak és a kedvezőtlen világpiaci folyamatok egyszerre sújtják az ágazatot, miközben számos gazdaság már korábbi tartalékait is felélte.

A MOSZ becslése szerint az idei évben akár 500–600 milliárd forintos veszteséggel zárhatnak a magyar mezőgazdasági társas vállalkozások. A számítás nem tartalmazza az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket: előbbieknél a saját maguknak kifizetett bér miatt nem értelmezhető ugyanúgy a vállalkozási eredmény, az őstermelőknél pedig hagyományos értelemben vett eredmény nem mutatható ki.

A veszteség mértéke ugyan nem teljesen meglepő az aszály és a kedvezőtlen világpiaci környezet miatt, annak nagysága azonban komoly aggodalomra adhat okot. A növénytermesztést különösen súlyosan érintette az idei időjárás: a búzatermés a tíz évvel ezelőtt átlagosnak számító mennyiséghez képest mintegy 20 százalékkal, a kukoricatermés pedig akár 80 százalékkal is elmaradhat.

Közben a mezőgazdasági termelés költségei emelkedtek, a termelői árak viszont sok esetben hat-hét évvel ezelőtti szinten maradtak. Ez jelentősen rontotta a gazdálkodás jövedelmezőségét.

Nemcsak a növénytermesztők kerültek nehéz helyzetbe. A tejiparban és a sertéstenyésztésben is tartós világpiaci túlkínálat alakult ki, ami egyetlen év alatt 25–35 százalék közötti visszaesést okozott a felvásárlási átlagárakban.

A MOSZ szerint a mezőgazdasági vállalkozások jelentős része mára felélte korábbi pénzügyi tartalékait, így egyre komolyabb finanszírozási problémákkal nézhet szembe. Még a kedvezőbb helyzetben lévő gazdaságok többsége sem tud érdemi beruházásokat tervezni. Az ágazatba érkező támogatások sok esetben már nem fejlesztésekre fordítódnak, hanem a korábban felvett hitelek törlesztésére vagy a veszteségek mérséklésére.

Ez hosszabb távon is problémát jelenthet, hiszen fejlesztések nélkül a gazdaságok alkalmazkodóképessége és versenyképessége is romolhat.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a klímaváltozás a korábban vártnál gyorsabban alakítja át a magyar növénytermesztés és állattenyésztés feltételeit. A 2022-es nagy aszályt még egy nagyjából húszévente előforduló szélsőséges eseményként kezelték, a mostani előrejelzések azonban már arra utalnak, hogy a kifejezetten vízhiányos állapot tartósan az új normalitás részévé válhat.

Különösen nehéz helyzetben vannak a Csongrád-Csanád és Békés vármegyei agrárvállalkozások. Ezekben a térségekben 2023 kivételével már hat éve folyamatosan súlyos aszály sújtja a gazdálkodókat. A keletkező veszteségeket a kárenyhítések és az állami támogatások a MOSZ szerint nem képesek teljes mértékben ellensúlyozni.

Fotó:KSH