Javul a fegyelem, de hosszabb távon a fenntartható államháztartás a cél

Júliusban többlettel zárt a költségvetés, de még nincs ok hátradőlni a pénzügyminiszter szerint. Az államháztartási hiány a jelenlegi várakozások szerint 7,5 százalékra mérséklődhet.

Kedvezően alakult a költségvetés júliusi egyenlege: az államháztartás 524 milliárd forintos többlettel zárta a hónapot. A hét hónap alatt felhalmozott hiány a kormányváltás óta az éves hiánycél 91 százalékáról 68 százalékára mérséklődött, ami áprilishoz képest közel 1000 milliárd forintos javulást jelent – írja Kármán András közösségi oldalán.

A javulás hátterében a takarékosabb állami működés, valamint a kiadások visszafogása állhat. A kedvező júliusi adatok ugyanakkor önmagukban még nem jelentik azt, hogy a költségvetés problémái megoldódtak.

A költségvetés továbbra is jelentős terheket visel az előző időszak öröksége miatt. A kormányváltás nélkül idén GDP-arányosan 8,3 százalékos államháztartási hiány alakulhatott volna ki, a jelenlegi várakozások szerint azonban ez 7,5 százalékra mérséklődhet. A hiány így továbbra is jelentős, vagyis a költségvetés rendbetétele hosszabb folyamat lehet.

A pénzügyminiszter szerint az egyenlegek értékelésénél ugyanakkor figyelembe kell venni az egyszeri és szezonális hatásokat is. Augusztusban például az uniós források hazahozatalához kapcsolódó előfinanszírozás miatt várhatóan mintegy 2200 milliárd forintnyi kiadás jelenik meg a költségvetésben. Emiatt a következő havi adat várhatóan kedvezőtlenebb lesz, ami önmagában nem feltétlenül jelent romlást a költségvetési folyamatokban.

A júliusi többlet egy része ráadásul abból adódik, hogy bizonyos kiadások a tervezettnél később jelentkeztek. Ezek egy része nem marad el, hanem a következő hónapokra tolódik, így a mostani kedvező egyenlegnek csak egy része épülhet be tartósan az éves költségvetési mérlegbe.

A júliusi eredmény ezért fontos jelzés a költségvetési fegyelem javulásáról, de az éves folyamatok megítéléséhez további hónapok adataira is szükség lesz. A cél egy kiszámíthatóbb és hosszabb távon fenntartható államháztartás kialakítása.

Kármán András a kormányváltást követően azt mondta, hogy teljesen felül kell vizsgálni a 2026-os költségvetést, és pótköltségvetést kell készíteni, mert a Fidesz-kormány „felelőtlen módon gazdálkodott a közpénzekkel”.

Április végére az éves hiánycél 91 százalékát már elérte a hiány. Nem sokkal később, a pénzügyminiszter-jelölt meghallgatásán már arról beszélt, hogy a költségvetési helyzet miatt komoly korlátok között kell mozogni, miközben a Tisza választási vállalásainak jelentős részét is teljesíteni akarják. Júniusban, a hitelminősítői döntések kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a korábbi években rendre romlott Magyarország megítélése, ezért már az is kedvező jel, ha nem történik újabb leminősítés. Július elején konkrét számokat közölt: a költségvetés átvilágítása alapján Kármánék azt állították, hogy kormányváltás nélkül 2026-ban 8,3 százalékos GDP-arányos hiány felé tartott volna az ország, és „ezermilliárdos nagyságrendben folyt el a pénz” a korábbi kormányzás alatt.

Címlapkép: Facebook