OECD: a magyar bérek nem versenyképesek Európában

Ismét szégyenpadra került Magyarország: az OECD legfrissebb összesítése szerint a magyar átlagfizetés csak alig több mint a fele a szervezet összes tagországa alapján kalkulált éves átlagbérnek. 

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) – a javarészt a magas jövedelmű gazdaságok csoportján – belül is jelentősen eltérnek a bérek: egyes országok négyszer annyi fizetést kínálnak, mint mások. Az OECD úgy számítja ki az átlagbéreket, hogy az adott ország teljes éves bérköltségét elosztja az alkalmazottak átlagos számával. 

A bérszámokat amerikai dollárban adják meg a vásárlóerő-paritáson (PPP) végzett kiigazítások után, amelyek segítenek figyelembe venni a nemzetek közötti megélhetési költségek közötti különbségeket. Az európai országok uralják a legjobban fizető OECD-munkapiacokat. Luxemburg az élen jár, közel évi 90 ezer dollárral. Izlanddal (87 ezer) és Svájccal (83 ezer). Ez teszi Európát az első három legmagasabb fizetésű nemzet otthonává. Az Egyesült Államok (80 ezer dollár) és Ausztrália (67 ezer) kiemelkedik az egyetlen Európán kívüli ország közül az első 10 között. Az összes OECD-országban az átlagbér évi 58 ezer dollár körül mozog.

Magyarország az OECD-listán Csehország (37 ezer dollár) és Szlovákia (31,7 ezer USD) mögött a 33. helyen szerénykedik 31.709 dolláros éves fizetéssel.

Az OECD-ben a bruttó hazai termék (GDP) 2024 negyedik negyedévében 0,3 százalékkal nőtt, ami az előző negyedévben mért 0,5 százalékos növekedéshez képest kissé alacsonyabb az előzetes becslések szerint. Az OECD negyedéves GDP-növekedési rátái az elmúlt két évben viszonylag stabilak maradtak.

Lassuló növekedés a G7 országaiban

A G7-ek esetében a teljes GDP-növekedési ütem 2024 negyedik negyedévében szintén lassult, 0,5 százalékról 0,4 százalékra, ami a G7-országok közötti vegyes képet tükrözi. A növekedés Franciaországban 0,4 százalékról -0,1 százalékra, Németországban pedig 0,1 százalékról -0,2% százalékra zsugorodott. 

A franciaországi visszaesés részben a párizsi olimpiai és paralimpiai játékok után a normális gazdasági feltételekhez való visszatérést tükrözte, ami a francia statisztikai hivatal jelentése szerint a III. negyedévben fellendítette a növekedést. 

A francia növekedést főként az árubehozatal növekedése és a készletek leépítése terhelte. Németországban a lassulás fő oka az volt, hogy „az export jelentősen elmaradt az előző negyedévtől” - derül ki a német statisztikai hivatal által közzétett előzetes adatokból. 

Az Egyesült Államokban a növekedés 0,8 százalékról 0,6 százalékra lassult, amit a beruházások visszaesése és az export 0,2 százalékos zsugorodása (a III. negyedévi 2,3 százalékos növekedés után) okozott. Olaszországban a reál-GDP az elmúlt két negyedévben stabil maradt.

A többi OECD-gazdaság közül, amelyekről rendelkezésre állnak adatok, Írországban csökkent a legnagyobb mértékben a GDP a negyedik negyedévben (-1,3 százalék), majd Mexikó és Norvégia következett (mindkét országban -0,6 százalék). A IV. negyedévben Portugáliában volt a legmagasabb a negyedéves növekedés (1,5 százalék), amelyet Costa Rica (1,4 százalék) és Lengyelország (1,3 százalék) követett.

Fotó: Pixabay