Az unió is mutyira gyanakodik az autópálya-koncessziós szerződések ügyében

Levélben szólította fel az Európai Bizottság a magyar kormányt, hogy tartsa be az uniós szabályokat az autópálya-koncessziós szerződések odaítélése során. Szerintük valójában nem is jó a dokumentum besorolása.

A kormány 2022-ben adta 35 évre koncesszióba a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó magántőkealapokból álló Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek. Miután a Szabad Európa kiperelte a szerződés mellékleteit, kiderült, hogy az üzlet nagyjából 15 ezer milliárd forintjába került az adófizetőknek.

Az eredeti dokumentum szerint az 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát - az M5 és M6 autópálya egyes részeit - adhat opcióként még oda az MKIF-nek, ezekkel együtt a szerződés értéke további kétmilliárd forinttal nőhet.

Az Európai Bizottság levelében aggályosnak tartja, hogy a kormány az úthálózat építésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó kockázatot nem megfelelően hárította át a szerződő félre. 

Ez különbözteti meg egyébként a koncessziós szerződéseket a közbeszerzési szerződésektől. Arra a következtetésre jutottak, hogy szerződést tévesen minősítették, ezáltal sérülhetett az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elve.

A szerződés időtartama is túl hosszú, még akkor is sok a 35 év, ha ez valóban koncessziós szerződés lenne. Az Európai Parlament koncessziókra vonatkozó alapelve szerint az 5 évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni, figyelembe véve a konkrét szerződéses célkitűzések teljesítése érdekében eszközölt befektetéseket is.

A számításkor figyelembe veszik a kezdeti befektetések és a koncesszió időtartama során tett további befektetések is beletartoznak.

A koncessziós struktúra azért is kedvező a szerződő félnek, mert az szakaszok építésére, illetve a sávszélesítésekre már nem kell közbeszerzést kiírni, így az is előfordulhat, hogy Mészáros Lőrinc, vagy Szíjj László cégét bízzák meg ezekkel.

A kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság levelére és orvosolja a hiányosságokat. Ha nem, akkor a Bizottság egy újabb véleményt ad ki. Arra is felszólították a kormányt, hogy az elektronikus útdíjszedést az uniós előírásoknak megfelelően vezesse be, mert jelenleg nem az. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is indul Magyarország ellen.