Magyar kémhálózat vett célba uniós tisztviselőket – ezt most a Bizottság vizsgálata is megerősítette
Beigazolódni látszik a Direkt36 korábbi állítása, miszerint Magyarország brüsszeli állandó képviseletén kémhálózat működött Várhelyi Olivér idejében. Mindez azután nyert megerősítést, hogy az uniós ügyekben jól tájékozott Politico betekinthetett az ügyben elrendelt hivatalos brüsszeli vizsgálat anyagába.

Beigazolódni látszik a Direkt36 korábbi állítása, miszerint Magyarország brüsszeli állandó képviseletén kémhálózat működött Várhelyi Olivér idejében. Mindez az után nyert megerősítést, hogy az uniós ügyekben jól tájékozott Politico betekinthetett az ügyben elrendelt hivatalos brüsszeli vizsgálat anyagába.
Egy magyar kémhálózat működött hazánk brüsszeli állandó képviseletén, melynek tevékenysége 2015-ben felerősödött – állapította meg az a hivatalos vizsgálat, amelynek egyik dokumentumát látta a Politico.
Az idén áprilisi keltezésű dokumentum Piotr Serafin csalás elleni biztos vizsgálatának megállapításait foglalja össze.
Serafint azzal bízták meg, hogy vizsgálja ki azokat a vádakat, amelyeket eredetileg a Direkt36 tárt fel. Az írás szerint több európai bizottsági alkalmazottat is megkörnyékeztek az EU-hoz rendelt magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatafedésében dolgozó hírszerzői, akik bizottsági tervezeteket is igyekeztek átíratni.
A csalás elleni biztos vizsgálata most gyakorlatilag megerősítette a Direkt36 korábbi állításait. Eszerint a magyar kémszolgálatok 2013 és 2016 között több tisztviselőt is küldtek az állandó képviseletre. „Ezen hírszerző tisztek brüsszeli tevékenysége kezdetben diszkrét volt, de 2015-től mindez nyíltabbá vált” – áll a dokumentumban.
A megnövekedett aktivitás következtében a kémhálózat létezése „ismertté vált az európai magyar tisztviselői körökben, ami láthatóan gátolta erőfeszítéseik hatékonyságát” – írják. „Legjobb tudomásunk szerint ezek a tevékenységek 2016-ban megszűntek.”
Az ÁK-t Várhelyi Olivér 2015 és 2019 között vezette, akit utána a magyar kormány biztosnak küldött az Európai Bizottságba, a testületben az egészségügyért és állatjólétért volt felelős.
A Politico írása szerint a kémkedés Várhelyi nagyköveti időszakában vált igazán agresszívvá. A hírszerzésért felelős Információs Hivatalt az ominózus időszakban miniszterként Lázár János felügyelte.
Amikor tavaly az első sajtóhírek megjelentek arról, hogy a nagykövetség állítólag egy kémhálózatnak adott otthont, Várhelyi azt mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, hogy „nem volt tudomása” a feltételezett magyar akciókról. Idén januárban, amikor az uniós képviselők az üggyel kapcsolatban faggatták, gyakorlatilag ugyanazt mondta el.
A Politico szerint Serafin vizsgálata ugyanakkor nem tudott konkrét személyi felelősséget megállapítani. „A vizsgálat során összegyűjtött információk alapján, valamint a Bizottság rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel nem lehetséges egyéni felelősséget vagy érintettséget megállapítani magukon a hírszerző tiszteken túl” – olvasható az EP-képviselőknek megküldött dokumentumban, amely szerint a Bizottságnak nincs tudomása „súlyos” biztonsági incidensről.
Ennek ellenére a jelentés részletezi a megállapításokat, és most először erősíti meg hivatalosan a kémhálózat létezését, valamint azt a tényt, hogy EU-s tisztviselőket vettek célba.
Várhelyi nem reagált a Politico megkeresésére.
Kép: YouTube/Euronews




