1600 milliárd forintot csoportosítana át a kormány az MFB-hez

Módosítást javasol a magyar kormány az úgynevezett Helyreállítási Tervben, amely arra hivatott uniós forrás, hogy a koronavírus utáni helyzet rendbetételét finanszírozza. A kabinet a még mindig befagyasztott uniós forrásokból 1600 milliárd forintot irányítana át az állami Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítésére. Ez a lépés érdemben átrajzolná az eredeti, már korábban jóváhagyott projektlistát.

A Helyreállítási Terv Magyarország számára 10,4 milliárd eurót tartalmazna, amelyet 2026 augusztusáig lehetne felhasználni. A pénz azonban továbbra is elérhetetlen, mert az Európai Bizottság a jogállamisághoz, az átláthatósághoz és a korrupcióellenes mechanizmusokhoz kötött feltételek többségét nem tartja teljesítettnek Magyarország esetében – írja a Népszava.

A kormány kivenné a tervből az energetikai átállásra szánt források nagy részét, az EU által kínált kedvezményes hitelkeretet, valamint több közlekedési, oktatási és egészségügyi fejlesztést is. 

Helyette a fennmaradó összegből mintegy 4 milliárd eurót irányítanának az MFB tőkeemelésére. Az elképzelés szerint a bank ezután olyan hiteleket osztana ki, amelyek illeszkednek az uniós helyreállítási célokhoz. Ez technikailag összeegyeztethető lenne az EU szabályaival — de csak akkor, ha Magyarország megkapná a forrásokat.

Az Európai Bizottság 2022-ben 27 szupermérföldkövet határozott meg Magyarország számára, ezek mind a korrupció visszaszorításáról, a közbeszerzések átláthatóbbá tételéről, a vagyonnyilatkozati rendszer és az igazságszolgáltatás reformjáról szólnak.

Magyarországi civil szervezetek friss értékelése szerint a mérföldkövekből Magyarország 17-et teljesített, kilenc csak részben valósult meg, egy pedig egyáltalán nem. Ez rosszabb eredmény, mint a 2024-es.

Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy jelen ügyben nincs előrelépés, ahogyan érdemi tárgyalás és benyújtott reformcsomag sem. Hozzátette, hogy a terv puszta átírása nem teszi lehetővé a kifizetést.

Más tagállamok is csúszásban vannak a 2026-os határidővel, ezért az EU nagyobb rugalmasságot enged a források felhasználásában.