A halászlé 370 százalékkal kerül többe, mint 2010-ben

Kíváncsiak voltunk arra, hogy 2010-ben vagy 2025-ben könnyebb kifizetni a halászlének valót. A bérek 242 százalékkal emelkedtek az elmúlt másfél évtizedben, a ponty ára ugyanakkor 370 százalékkal nőtt. Vagyis olcsóbb volt 2010-ben megfőzni a halászlevet, mint most.

A legegyszerűbb halászlé receptje szerint az étel elkészítéséhez 5 kilogramm ponty, harcsa vagy kárász, egy kiló hagyma, öt liter víz, fűszerpaprika és só kell. A Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) viszont csak a ponty esetében vannak több évre visszamenő adatai. Ezért most más halakat nem veszünk be a képzeletbeli halászlé elkészítésébe. A KSH szerint 2010-ben egy kiló ponty 964 forintba került, míg 2025-re 4538 forintra emelkedett az ára.

A hagyma kilónkénti ára ugyanebben az időintervallumban 205-ről 452 forintra nőtt, a sóé 83-ról 269 forintra, a fűszerpaprikáé pedig 3870 forintról 8709-re drágult.

Elenyésző mennyiség kell a sóból, paprikából és a hagymából, ezért nézzük a ponty árát. A halászlevet a fenti recept alapján 2010-ben 4820 forintból lehetett elkészíteni az ünnepi asztalra. 2025-ben már mélyebben a zsebünkbe kellett nyúlni: 22.690 forintba kerül csak a hozzávaló halat megvásárolni. Ez 370 százalékos emelkedést jelent. (Fontos megjegyezni, hogy menetközben módszert váltott a KSH. 2016-ig az élő ponty kilónkénti árát gyűjtötte, majd 2017-től a szeletelt ponty árát jegyezték fel. Emiatt 2016-ról 2017-re volt egy ugrás az árakban, amit a grafikonon is jelöltünk). Ha fél kiló kenyeret is elfogyasztunk a halászléhez, akkor tudni kell, hogy a kenyér ára 280 százalékos áremelkedésen ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben: 244 forintról 927-re nőtt egy kilogramm fehérkenyér ára.

Mikor volt könnyebb megvenni?

Persze az összehasonlításból nem szabad kifelejteni a fizetéseket sem. Nemcsak az árak nőttek, hanem a bérek is. A KSH adatai szerint 2010-ben a bruttó átlagkereset 202.525 forint volt, ami 2025-re 692.700 forintra emelkedett. Ez 242 százalékos növekedés.

De mivel a ponty ára 370 százalékkal, a kenyéré 280 százalékkal emelkedett, a 242 százalékos béremelkedés nem követte le az árak emelkedését, vagyis 2010-ben olcsóbb volt elkészíteni a halászlevet, mint idén.

Ha viszont néhány évvel ezelőtt néztük volna meg az árakat, nem biztos, hogy erre az eredményre jutottunk volna. A hazai élelmiszerárak ugyanis a 2022-2023-as inflációs sokk hatására szálltak el leginkább. Becslések szerint egy átlagos élelmiszerkosár, amely 2010-ben 10 000 forintba került, 2025-re – a kumulált inflációt figyelembe véve – több mint a duplájába, körülbelül 23 000 - 25 000 forintba kerül.

A 2010-2025 közötti áremelkedés nem volt egyenletes, a teljes növekedés jelentős része az utolsó 4-5 évre koncentrálódott.

A lassú növekedés évtizede volt a 2010–2019 közötti időszak. Éves szinten 3-4 százalékkal emelkedtek az élelmiszerek, vagyis ez idő alatt a kumulált élelmiszerinfláció 35–40 százalékos volt. Ezt követte az „árrobbanás időszaka”, 2019–2025 között hat év hozta a legsúlyosabb drágulást. Csak ebben a rövid időszakban az élelmiszerárak mintegy 81 százalékkal emelkedtek. Különösen kritikus volt a 2022-es év, amikor az élelmiszerinfláció éves szinten megközelítette az 50 százalékot.

Szegényebbek vagyunk?

Habár a halászlé esetében azt láttuk, hogy a hozzávalók nagyobb mértékben drágultak, mint ahogy a fizetéske nőttek, ez nem érvényes az össze élelmiszerre. Vagyis papíron nem lettünk szegényebbek, mivel a statisztikai adatok szerint nem hagyták le a fizetések az árakat, hiszen az élelmiszerek két és félszeresére drágultak 15 év alatt, míg a bérek papíron 3,5 szeresére nőttek. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos fizetésből ma több élelmiszert lehet vásárolni, mint 2010-ben. 

Mégis magasabbnak érzik az emberek az áremelkedéseket (szubjektív infláció), aminek két nagyobb oka van. Egyrészt az élelmiszerárak hirtelen, sokkszerűen nőttek 2022-2023-ban, amit a bérek csak késve és nehezen követtek le. Ez a két év lényegében „kitörölte” a korábbi évek jóléti érzetét. A másik ok az, hogy a lakhatási költségek (albérlet, ingatlanárak) sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint az élelmiszerek, így kevesebb pénz marad hó végén a fizetésből. Miközben a bruttó átlagkeresetek 242 százalékkal nőttek, addig a budapesti lakásárak 280-330 százalékkal, míg az albérletárak 250-270 százalékkal emelkedtek.

Vagyis, aki már 2010-ben saját tulajdonú tehermentes ingatlannal rendelkezett, az ma sokkal jobban él, mint 15 éve. Aki viszont most próbál albérletbe költözni vagy lakást venni, annak a bérnövekedése ellenére is sokkal nehezebb a dolga az elszállt ingatlanárak miatt. És bevásárláskor valószínűleg a karácsonyi halászlé elkészítéséhez szükséges alapanyagokat is drágábbnak fogja érzékelni.