Lepontozta Budapestet a Moody’s, ami Karácsony szerint a kormány sara
Rontotta Budapest hitelminősítését a Moody’s. A döntést a főváros romló pénzügyi helyzetével és a kormánnyal elhúzódó vitákkal indokolták. Karácsony Gergely szerint a döntés a kormány „esztelen és kisstílű sarcpolitikájának” következménye.
Rontotta Budapest hitelminősítését a Moody’s. A döntést a főváros romló pénzügyi helyzetével és a kormánnyal elhúzódó vitákkal indokolták. Karácsony Gergely szerint a döntés a kormány „esztelen és kisstílű sarcpolitikájának” következménye.
A leminősítés közvetlen előzménye az volt, hogy a Moody’s megismerte a főváros likviditási helyzetének részleteit, amit a hitelminősítő úgy értékelt, hogy Budapest papíron ugyan képes lehet 2025 végéig eleget tenni kötelezettségeinek, viszont bármilyen váratlan pénzügyi sokk esetén már kérdéses, hogy fenn tudná-e tartani a fizetőképességét. Továbbá kockázatot jelent az is, hogy a bevételek beérkezése időben bizonytalan, ami rövid távon növeli a hitelkockázatot.
A Moody’s külön is felhívja a figyelmet arra, hogy a főváros és a kormány közötti konfliktusok önmagukban is gyengítik a pénzügyi stabilitást. A közlemény szerint több olyan állami átutalás is késve érkezett meg, amelyekkel Budapest már előre számolt a költségvetésében. A legélesebb vita azonban továbbra is a szolidaritási hozzájárulás körül zajlik, illetve azon, hogy a kormány nem engedélyezi új, hosszú lejáratú hitelek felvételét.
A szolidaritási adó 2024-ben 31 százalékkal, 76 milliárd forintra emelkedett, jövőre pedig a Moody’s várakozása szerint eléri a 89 milliárdot. Ez a főváros prognosztizált bevételeinek nagyjából az ötöde. A hitelminősítő azt sem zárja ki, hogy újabb leminősítés következhet – attól függően, sikerül-e Budapestnek év végéig rendeznie a tartozásait, és merre mozdul a viszony a kormánnyal.
Karácsony Gergely szerint a piac korábban joggal feltételezte, hogy a kormány és a főváros végül észszerű pénzügyi megállapodásra jut. „Erre a kormány minden jelzés ellenére képtelennek bizonyult” – fogalmazott. A főpolgármester úgy látja, nemcsak forrásokat vontak el Budapesttől, hanem több korábbi ígéret sem teljesült.
A vita egyik konkrét pontja egy 12 milliárd forintos közlekedési normatíva, amelyre a fővárosnak szüksége lenne a 2025-ös év lezárásához. A kormány álláspontja szerint ezt nem kell kifizetni, mert Budapest ennél többel tartozik a költségvetésnek. Karácsony ezt „nettó hazugságnak” nevezte, és megemlítette: a napokban a BKV járatain is bemondják, hogy „a kormány bliccel”.
Mindeközben a kormány a Magyar Közlönyben közzétette az úgynevezett „segélyhitel” feltételeit. Ez akkor lépne életbe, ha Budapest fizetésképtelenné válna, és nem tudná kifizetni a fővárosi dolgozók bérét. Karácsony ezt a megoldást elutasítja: szerinte uzsorás konstrukcióról van szó, amelyben a kormány hitelként adná vissza azt a pénzt, amit korábban elvont.
A szolidaritási adó körüli feszültség a kerületekben is érezhető. Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere a december 23-án megjelent kormányrendeletre reagálva ironikusan vetette fel, hogy az elvont pénzt akár közvetlenül Mészáros Lőrincnek is lehetne utalni. A XII. kerületet idén 2,4 milliárd forintos elvonás sújtja, miközben országosan közel százmilliárd forintot vesznek el az önkormányzatoktól, ebből Budapest része mintegy 98 milliárd.
A Moody’s ugyanakkor nem kizárólag negatív tényezőket említ.A minősítés figyelembe veszi a főváros mérsékelt, ráadásul csökkenő adósságállományát és az alapvetően stabil működést is. Mindez azonban nem ellensúlyozza a kormányzati forráselvonásokat és a tartós politikai bizonytalanságot. A piac szemében Budapest mozgástere egyre szűkebb, és ennek következményei könnyen túlmutathatnak a fővároson.
Fotó: Karácsony Gergely/Facebook
