A magyar nyugdíjrendszer nem garantálja az idősek méltó megélhetését - állapította meg a Human Rights Watch
A magyar állam nem biztosítja maradéktalanul az idősek jogát a megfelelő életszínvonalhoz – erre a következtetésre jutott a Human Rights Watch frissen publikált elemzése. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint Magyarországon idősek tömegei kényszerülnek arra, hogy alapvető szükségleteik között válasszanak. Az alacsony nyugdíjak sok esetben nem fedezik egyszerre az élelmiszer, a gyógyszerek és a fűtés költségeit.
A magyar állam nem biztosítja maradéktalanul az idősek jogát a megfelelő életszínvonalhoz – erre a következtetésre jutott a Human Rights Watch frissen publikált elemzése. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint Magyarországon idősek tömegei kényszerülnek arra, hogy alapvető szükségleteik között válasszanak. Az alacsony nyugdíjak sok esetben nem fedezik egyszerre az élelmiszer, a gyógyszerek és a fűtés költségeit.
A jelentés rámutat, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási és nyugdíjrendszer nem nyújt megfelelő védelmet az időskori elszegényedéssel szemben. Ez különösen annak fényében problémás, hogy Magyarország nemzetközi kötelezettséget vállalt a szociális biztonsághoz, a megfelelő életszínvonalhoz és az egészséghez való jog biztosítására, még az ENSZ által elfogadott gazdasági és szociális jogi egyezményhez való csatlakozás révén.
A Human Rights Watch elemzése szerint a kormány által alkalmazott intézkedések – például az élelmiszer utalványok, valamint a 13. havi nyugdíj visszavezetése és annak részleges bővítése – nem jelentenek érdemi, hosszú távú megoldást. Ezek a lépések inkább tüneti kezelések, amelyek nem képesek kezelni a rendszer mélyebb, strukturális problémáit. Hasonló kritikával illeti a szervezet az ár- és árréskorlátozásokat is. Az intézkedések hatását szerintük gyengítette, hogy a szabályozás alá nem tartozó termékek ára közben jelentősen emelkedett.
A jelentés külön felhívja a figyelmet arra, hogy az időskori szegénység kockázata nem egyenletesen oszlik meg a társadalomban. A leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak azok a nők, akik életük során éveket töltöttek fizetetlen gondozói munkával, elsősorban gyermekneveléssel, valamint azok, akiket hosszú időn keresztül informálisan vagy csak részben bejelentve foglalkoztattak.
A Human Rights Watch négy rendszerszintű problémát azonosít, amelyek tartósan rontják az idősek anyagi helyzetét. Egyrészt a nyugdíjak mértéke nagyrészt a korábbi keresetekhez kötődik, így azok, akik az 1990-es években vagy a 2000-es évek elején mentek nyugdíjba, ma lényegesen alacsonyabb ellátást kapnak, mint a később nyugdíjba vonulók. Másrészt évtizedeken át bevett gyakorlat volt a minimálbéres bejelentés, ami ma tömegek nyugdíját húzza le, függetlenül attól, hogy valójában mennyit dolgoztak vagy kerestek.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy 2011 óta a nyugdíjemelések kizárólag az inflációhoz igazodnak. Ez a megoldás a 2010-es évek második felében jelentős szakadékot eredményezett az aktív dolgozók bérei és a nyugdíjak között. A jelentés szerint mindez különösen hátrányosan érinti a nőket, akik átlagosan alacsonyabb bérekből éltek, ugyanakkor hosszabb élettartamra számíthatnak, így nagyobb eséllyel szembesülnek időskori elszegényedéssel.
A Human Rights Watch értékelése szerint a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi formájában nem képes garantálni azt az életszínvonalat, amelyet az állam nemzetközi kötelezettségei és saját alkotmányos elvei alapján biztosítania kellene. A jelentés összképe szerint nem átmeneti válságról, hanem régóta fennálló, rendszerszintű problémáról van szó, amely érdemi reformok nélkül tovább mélyítheti az idősek anyagi kiszolgáltatottságát.
