Nagy Márton vezetésével óránként 2,2 milliárdos hiány termelődött decemberben

Történelmi léptékű hiánnyal zárta a tavalyi évet a központi költségvetés: az éves deficit 5738,7 milliárd forint lett, miközben csak decemberben 1668 milliárd forintos mínusz keletkezett. Előbbi minden idők legnagyobb költségvetési hiánya, utóbbi pedig a második legrosszabb decemberi adat a 2020-as, covidos év után.

A 444 elemzése szerint a számok több okból is megdöbbentőek. Egyrészt a nagyságrendjük miatt. Az éves adat azt jelenti, hogy a költségvetés 2025-ben percenként mintegy 11 millió forintos hiányt termelt, míg decemberben óránként átlagosan 2,2 milliárd forinttal nőtt a deficit. Másrészt azért, mert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek még az év vége előtt 50 nappal sem sikerült érdemben eltalálnia a hiány mértékét. Az eredeti költségvetési törvény 4123 milliárd forintos deficittel számolt, ezt később 4774 milliárdra emelték, majd november 11-én 5055 milliárdra módosították. A tényleges hiány azonban ehhez képest is közel 700 milliárd forinttal lett magasabb.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által közzétett részletes mérlegből nem derül ki fillérre pontosan, mi okozta az ugrásszerű romlást, de az jól látható, hogy 2025 decemberében mire költött a kormány jóval többet, mint egy évvel korábban. Az adatok alapján a kormány év végén jelentős forrásokat irányított állami cégek feltőkésítésére, miközben nagy összegeket fordított állami beruházásokra – ezen belül is elsősorban útépítésekre. Mindez úgy történt, hogy közben majdnem 1000 milliárd forinttal kevesebb bevétel folyt be, mint amennyiből 2024 decemberében gazdálkodhatott az állam.

Decemberben összesen nagyjából 3600 milliárd forint bevétel érkezett az államkasszába, miközben a kormány 5243 milliárd forintot költött el. A kiadásokon belül több soron is látványos növekedés volt az előző év decemberéhez képest.

Az egyik ilyen tétel az úthálózat rendelkezésre állási díja: erre a kormány a korábbi összeg több mint dupláját, 42 milliárd forint helyett 86 milliárdot fizetett ki decemberben. Ráadásul az egész éves előirányzatot is mintegy 70 milliárd forinttal lépték túl. Az NGM magyarázata szerint egyrészt maga a fizetendő díj emelkedett, másrészt „egyedi elemként” az egyes felújítási és nagykarbantartási munkák kifizetése is erre az időszakra esett.

Szintén jelentősen nőtt az úgynevezett szakmai fejezeti kezelésű kiadások összege. Ezen a soron decemberben 18 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, ami forintban bő 100 milliárdos többletet jelent. Ide tartoznak többek között a normatív finanszírozások – például a köznevelési humánszolgáltatások, a hit- és erkölcstan-oktatás vagy a tankönyvtámogatás –, valamint a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása.

Ennél is nagyobb terhet jelentett a költségvetés számára az állami vagyon finanszírozása. Ezen a soron az állami ingatlanokkal és cégekkel kapcsolatos kiadásokat számolják el, amelyek decemberben elérték a 385 milliárd forintot, szemben az előző év azonos időszakában elszámolt mindössze 37 millió forinttal. Bár a részletező dokumentum nem bontja le pontosan ezeket a kiadásokat, a grafikonok alapján egyértelmű, hogy elsősorban állami cégekhez kapcsolódó extra kifizetésekről, azaz tőkeemelésekről van szó. Ennek egyik látványos példája a Paks 2 Zrt., amely 80 milliárd forintot kapott.

Éves szinten is jelentős a túlköltekezés ezen a területen: az eredetileg tervezett 486 milliárd forint helyett valamivel több mint 1000 milliárdot fordítottak állami vagyonra. Ez még a 2024-es kiadásokhoz képest is növekedést jelent, amikor 859 milliárd forint volt ez az összeg – a 2025-ös adat ennél 12 százalékkal magasabb.

Ugyancsak drasztikusan megugrottak az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások. Míg 2024 decemberében mindössze 16 milliárd forintot költöttek erre a célra, addig 2025 utolsó hónapjában már 153,9 milliárdot. Az éves előirányzatot is bőven túllépték: a tervezett 202 milliárd helyett 528 milliárd forint ment el beruházásokra. Az NGM szerint „a kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz, az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz és az egyedi magasépítési beruházásokhoz kapcsolódott”.

Mindezek ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbra is azt állítja, hogy „Magyarország pénzügyei rendezettek”. A tárca a hatalmas hiányt részben azzal magyarázza, hogy 248 milliárd forintnyi uniós forrás nem decemberben, hanem csak január első felében érkezett meg az államkasszába. Ám még ennek figyelembevételével is jóval a novemberben tervezett 5055 milliárd forintos hiány fölött maradna a deficit.

Így nagy valószínűséggel az állam a tavalyi évet a 2024-esnél is magasabb, GDP-arányosan is romló hiánnyal zárhatta. Bár az NGM következetesen kitart amellett, hogy a költségvetés megfelelt az 5 százalékos hiánycélnak, a rendelkezésre álló számok alapján ez erősen kérdéses. Hogy végül mégis igazuk lesz-e, az legkorábban márciusban derülhet ki, amikor a végleges adatok nyilvánosságra kerülnek.

Fotó: YouTube / ATV