Tízmilliárdokkal tömték ki év végén a kormányközeli cégeket

Az év utolsó hónapjában rengeteg pénz kifizetéséről döntöt a kormány. A fideszközeli vállalatok nem jártak rosszul. „Háborús áremelkedésre” hivatkozva 39 milliárdot fizetett ki az Orbán-kormány NER-cégeknek közútépítésekre.

Tavaly decemberben egyetlen hónapban 1668 milliárd forintos államháztartási hiányt hozott össze a kormány, amely mintegy 600-700 milliárd forinttal több az időarányosan elviselhetőnél és lényegesen magasabb volt annál, mint amit korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is az év végére várt.

A tárca vezetője, Nagy Márton november elején azzal számolt, hogy 2025 egészében 5055 milliárd forint lesz a hiány, ám nem egészen két hónap múlva mégis 5738 milliárdos deficitet jelentett, vagyis szűk 700 milliárd forint volt a túlköltekezés. A Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) adatbázisainak felhasználásával megnézte, hogy a kormány mikre költött.

„Kapkodó pénzkilapátolásnak” nevezte a lap az Energiaügyi Minisztérium „zöld beruházások” támogatásra decemberben kifizetett 79,5 milliárd forintot, miután az első 11 hónapban erre a célra egy fillér sem ment és nem is volt tervezve ilyen kiadás a 2025-ös költségvetésben.

„Vagyis jelen esetben ezen összeget vagy annak számottevő részét zárolni kellett volna a hiány csökkentése érdekében.”

A decemberi kiadások másik jelentős csoportját teszik ki azok a több százmilliárdos tételek, amelyek kifizetése nem szolgál közérdeket, hanem a fideszes, NER-es holduvar megélhetését vagy épp a (tiltott) pártfinanszírozási célokat. Ez utóbbi kategóriába sorolhatók a kormányzati kommunikációs, illetve nemzeti konzultációkkal összefüggő kiadások, amelyekre csak decemberben 23 milliárd forintot fizettek ki, ez az egész évi 53,9 milliárdos kiadás 43 százaléka, vagyis év végén jól láthatóan vastagon fogott a ceruza. Hasonlóan az év végére maradtak a különböző állami cégek feltőkésítései:

az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a felügyelete alatt lévő cégekben decemberben 84 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre, ez az éves kiadások 85 százaléka. 

Az év végére jutott a Budapest-Belgrád vasútvonal egy nagyobb számlájának kiegyenlítése is: a MÁK adatai szerint csak decemberben 44 milliárd ment erre a célra, a vitaható vasúti beruházás csak tavaly 244 milliárd forintjába került az adófizetőknek. A Ferencváros- Kelebia vasútvonalat egy kínai- magyar konzorcium építi, amelyben a magyar részt Mészáros Lőrinc érdekeltségei képviselik.

A ÉKM másik vitatható beruházása, a Mohácsi Duna híd is nyelte milliárdokat. Az új híd legalább 300 milliárd forintba kerül majd, miközben várható napi forgalma mintegy 600-1000 autó lesz. A hidat egy másik NER-milliárdos cége, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt építi, amelynek csak decemberben 83,5 milliárdot fizettek ki, ez az egész éves számla 95 százaléka.

A külügyminisztériumban is év végi hajrá volt: az oroszoknak is fizettek, decemberben a Paks II. Zrt.-ben még gyorsan 78,9 milliárd forintos tőkét emeltek, így csak tavaly 160,8 milliárd forint ment a paksi gödörbe. Az elmúlt évek gyakorlatából tudható, hogy a tőkeemelések rövid időn belül a beszállítói számlák kifizetésére megy el.

Két olyan kiadást is sikerült a decemberi MÁK adatokba beazonosítani, amelyek nehezen hozhatók egy platformra a közpénzekkel való felelős gazdálkodással: a kormány 24 milliárd forintot költött el, pontosabban könyvelt el egy vagy több meg nem nevezett vagyonkezelő alapítvány feltőkésítésére.

A pénzről nem tudni hova ment, ugyanis az elmúlt fél évben nem született olyan kormányhatározat, amely vagyonkezelő alapítványnak való tőkejuttatásról szólna, vagyis ez a pénz egyelőre a csak a költségvetésből lett kivéve, még várat az felhasználása.

A lap szerint még ennél is felháborítóbb annak a csaknem 40 milliárd forintnak a kifizetése, amit

„Háborús költségnövekménnyel érintett közúti projekekre” című költségvetési soron számoltak el, vagyis a NER-közútépítő cégek túlárazásainak kifizetéséről van szó. 

Jellemző, hogy ilyen költségvetési előirányzatot az Orbán-kormány nem mert a 2025-ös költségvetési törvénytervezetbe beleírni. Ezt az előirányzatot még tavaly augusztusban tették a költségvetési törvénybe egy kormányrendelettel, de a pénz elköltésével decemberig vártak. A pénzből a kalocsai Duna-híd, az M4-es és M44-es autópályát építő cégek kaptak pluszjuttatást, a kivitelezők jelen esetben is a Duna Aszfalt csoport vállalatai.

Címlapkép: Pixabay