A melegedő Földközi-tenger és özönvíz Valenciában
A szeptemberi Borisz és Kasszandra ciklonok Közép-Európát és a Balkánt áztatták el, kedd óta pedig Spanyolország keleti részét éri durva özönvíz. A kihullott csapadék mennyisége nagy területeken 200 milliméter körül van, de a legesősebb részeken ennek kétszeresét is mérték.
A spanyol Környezeti Kutatások Mediterrán Centruma (CEAM) szerint a Földközi-tenger felszínének átlaghőmérséklete évente 4 század fokkal emelkedik. Sok? Észrevesszük? Fürdés közben valószínűleg nem, de azért 25 év alatt ez összehoz egy fok melegedést. A hatás a meteorológiában is észrevehető. Idén már a harmadik olyan magas csapadék-intenzitású esemény, amelynek forrása a mediterrán térség párolgása. A szeptemberi Borisz és Kasszandra ciklonok Közép-Európát és a Balkánt áztatták el, kedden óta pedig Spanyolország keleti részét éri durva özönvíz.
A kihullott csapadék mennyisége nagy területeken 200 milliméter körül van, de a legesősebb részeken ennek kétszeresét is mérték. Összehasonlításként hazánk ÉVES átlag-csapadéka 600 milliméter – ennek harmada-fele, néhány helyen kétharmada is lehullott. A térségünkhöz képest meleg és páradús földközi-tengeri térség mindig is a ciklonok egyik forrása volt: épp csak érintkezésbe kell kerülnie ennek a légtömegnek azzal a hideggel, amely észak felől érkezik, kész is az esőt hozó időjárási képződmény. Spanyolországban ehhez hozzáadódik az Atlanti-óceán felől érkező eleve párás levegő.
Egy geofizikai tanulmány már 2014-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a mediterrán térségben kialakuló extrém csapadék-eseményeket egyre inkább a Földközi-tenger növekvő párolgása kelti és ez a jövőben (vagyis a cikk megjelenéséhez képest most) valószínűleg még valószínűbb lesz.
A Földközi-tenger nagyságrendileg 1000 milliméter (tehát 1 méter) vizet párologtat el évente, amelyet a mégoly nagy beömlő folyók sem pótolnak: emiatt a Gibraltári-szoroson inkább befelé áramlik a víz. Becslések szerint egy fok hőmérséklet-emelkedés 70-80 milliméterrel növelheti ezt az értéket. Mindez két és félmillió négyzetkilométeren.
A víz – sok más jó tulajdonsága mellett – nagyon jó hőtároló. A nyári hőségben összegyűlt meleg egy része még ott van benne, még párologtat (ami igen hatékony hűtés is egyben). Így ősszel és a tél elején, amikor a hő egy része még megvan, de északról egyre hidegebb levegő érkezik, az ilyen extrém csapadékhullás esélyesebb. Nem véletlen, hogy a fenti tanulmányban is az újabban vizsgált események inkább az őszi félévre és a tél elejére esnek. Esélyes, hogy meg kell barátkozzunk az ilyen, „pár nap alatt 2-300 milliméter, csúcshozam tekintetében 100 milliméter/óra” özönvizekkel. Egy ilyen kapta telibe kedden és mára virradóra Valencia térségét is.
A 100 milliméter óránként, az eleve nagyon sok, de ha hegyes-dombos vidéken vagyunk, akkor még durvább. Ennyi esőt a talaj nem tud elnyelni, ez leszalad a lejtőkön, sok helyütt földcsuszamlásokat okoz, amiből lejjebb sárlavina lesz. A völgyek alján összegyűlő folyónyi víz és sár könnyűszerrel elviszi az autókat is, és ha alámossa a házat, akkor azt is – hogy az emberekről már se is beszéljek.
Érdekes kihívás lesz erre felkészíteni az infrastruktúrát, de akár megtanítani a lakosságot a vészhelyzeti eljárásokra. Idővel azért – és ez az idő itt lenni látszik – azon is érdemes elgondolkodni, hogy a tengerfelszín további melegedését meg tudjuk-e állítani? Lehet, hogy az már egyszerűbb lenne?
borítókép: x.com/AlertaZeta
