Így mérgezi szanaszét a Vértes területét Mészáros Lőrinc cége

A Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében lévő Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. új, módosított környezethasználati engedély birtokában folytathatja évi több százezer tonna hulladék feldolgozását és hasznosítását. Hatalmas a felháborodás a nyilvánvaló környezetszennyezés miatt.

A leggazdagabb magyar cégének a Pusztavám és Oroszlány közt lévő egykori bányaterület feltöltésére kapott engedélye botrányt kavart: a rekultivációnak álcázott „trükkös hulladéklerakás” ellen a Greenpeace és más hazai zöldszervezetek mellett több helyi önkormányzat és 28 ezer lakos is tiltakozik. Az ügyben több feljelentés is született - írja az Átlátszó. 

A cég telephelyére vezető, természetvédelmi területen lévő úton magyar és külföldi rendszámú – a komáromi SK akkugyárából is érkező – járművek éjjel-nappal szállítják a veszélyes hulladékot Oroszlány közelébe. A Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. néhány hónapja engedélyt kapott a Pusztavám melletti egykori bányaterület (Cicahomok-bánya) feltöltésére. A természetvédelmi területen zajló „rekultiváció” ellen 28 ezer helyi lakos, 5 város önkormányzata és 14 hazai szervezet tiltakozik. A botrányos ügy az Országgyűlésben is napirendre került.

Helyi lakosokból szervezett, jelentős létszámú megfigyelő csapatok az utóbbi hónapokban rendszeresen ellenőrzik és dokumentálják a cég Oroszlány melletti telephelyére tartó kamionok és tartálykocsik számát és típusát. A dokumentumok egy részét közösségi oldalakon is közzéteszik. 

A természetvédelmi területen a magyar mellett lengyel és olasz rendszámú szállítójárművek is közlekednek, amelyeken feltüntetik a rakomány veszélyességét jelölő piktogramokat. A megfigyelést végző aktivisták fotói és videói szerint a cég telephelyére napközben legalább 5-6, veszélyes anyagot szállító kamion és tartálykocsi érkezik, és éjjel is folyik a beszállítás.

A Vértesi Kft. az Oroszlány mellett lévő telephelyén évente több százezer tonna nem-veszélyes és veszélyes hulladékot dolgoz fel, majd annak jelentős részét újrahasznosíthatóvá tesz. Mindebből az oknyomozó portál szerint az következik, hogy a cég telephelyére legálisan érkezhetnek veszélyes anyagot szállító tartálykocsik. Kicsit sem szokványos, hogy ezek között külföldi rendszámú járművek is vannak. 

Az pedig nem magyarázható semmivel, hogy az SK Battery Manufacturing Kft. komáromi akkugyárából is érkezik a Vértesbe rakomány. A komáromi üzemben a selejtes akkucellák lemerítésére használt, elektrolittal szennyezett sós vizes folyadékot tartálykocsikba töltik – állítja az üzem egykori dolgozója –, és ezek a járművek viszik rendszeresen az anyagot a Vértesi Kft. telephelyére.

Ilyen típusú veszélyes hulladékra a Vértesi Kft.-nek nincs engedélye

Az engedélyben szereplő leírás szerint ez a hulladék „scrubberrel kimosott (elszívott), elektrolitos víz, valamint az előkezelés során keletkező elektrolittal szennyezett víz”. Ez az anyag többféle veszélyes összetevőt tartalmazhat, így elektrolit-maradványokat (lítium-sók + szerves oldószerek), oldott fémionokat, illetve nehézfémsókat, valamint gázmosásból származó szerves gőzök maradványait.

A Vértesi Kft. környezethasználati engedélyében viszont a 19 01 11 kódszámú anyag csak hulladékfeldolgozás során keletkező másodlagos hulladékként szerepel (az engedély szerint ez kazánhamu és salak), ami átmenetileg gyűjthető telephelyen. Azaz a Vértesi Kft.-nek nincs engedélye akkugyárból származó, elektrolitos szennyvíz gyűjtésére és kezelésére. 

A komáromi gyár engedélyében nincs adat arra vonatkozóan, hogy a folyékony hulladékokat onnan ki szállítja el, az engedély csupán a szilárd akkuhulladékot elszállító cégeket sorolja fel. A Vértesi Kft.-t arról kérdezte az Átlátszó, hogy mennyi, és milyen típusú, akkumulátorgyárból származó hulladékot kezelnek. Választ azonban nem kaptak.

A miniszterhez fordultak az ügyészséghez benyújtott kérelem mellett

Az is rendkívül aggasztó a lakosok és a környezetvédők szerint, hogy nem lehet pontosan tudni, mi is lesz a sorsa a telephelyre beszállított rengeteg veszélyes hulladéknak. Erre ugyanis a cég számára 2025. november 24-én kiadott környezethasználati engedély sem ad megnyugtató választ. Kárpáti Tímea természetvédelmi szakmérnök – aki szakértői csapatával és civil összefogással országos szintre emelte a Vértesi Kft. 62 település ivóvízét fenyegető tevékenységének ügyét – 28 ezer tiltakozó lakos, 14 szervezet és Bándi Gyula ombudsman támogatásával.

Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez fordult, valamint beadványt nyújtott be az ügyészséghez, kérve a cég által végzett tevékenység alapos kivizsgálását.

Az ügyészséghez benyújtott kérelem hangsúlyozza, hogy a visszafordíthatatlan környezeti károk megelőzése érdekében indítványozza az ügyészségi vizsgálatot, mivel az engedélyező hatóságok elmulasztották a tevékenység kockázatainak kellő felmérését. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy egy kiemelten veszélyes üzem nem működtethető biztonságosan egy karsztos, hidrogeológiailag érzékeny, földrengésveszélyes területen, védett, Natura 2000-es erdők közvetlen szomszédságában.

Fotó: Facebook / Volt egyszer egy tó