A szokásosnál is nagyobb a tétje, hogy ki ül a Vatikán trónjára

Vajon az olaszok visszakapják a Vatikán trónját, vagy eljött az ideje az első színesbőrű pápának? Esetleg nevető harmadikként egy konzervatív jelölt lehet a befutó, például Erdő Péter személyében? A konklávéra a pápa halálát követő 15. és 20. nap között, tehát május 5-e után kerülhet sor, ekkor ülnek majd össze a bíborosok, hogy megválasszák a katolikus egyház új vezetőjét.

Ferenc pápa 88 éves korában hunyt el húsvéthétfőn. Az utód kiválasztásának folyamata döntőnek bizonyulhat az argentin reformpápa örökségének megszilárdítása vagy visszafordítása szempontjából. Az eljárás várhatóan két-három héttel a pápa temetése után kezdődik, amikor a bíborosok kollégiuma összegyűlik a vatikáni Sixtus-kápolnában, hogy elindítsa az új pápa megválasztásának szigorúan titkos folyamatát. Elméletileg minden megkeresztelt római katolikus férfi alkalmas a pápaságra, de az elmúlt 700 évben a pápát mindig a bíborosok közül választották - írja a Politico.

A legutóbbi, 2013-as konklávé során Jorge Bergoglio bíboros messze nem számított favoritnak a XVI. Benedek pápa lemondása után megüresedett székbe. Mégis ő lett Ferenc néven a 266. pápa 24 óra leforgása és öt szavazási fordulót követően.

A brüsszeli lap szerint az új pápa kiválasztásának tétje szokatlanul nagy, hiszen a következő pápa egy mélyen megosztott egyházat fog örökölni, amely ideológiai feszültségekkel küzd olyan kérdésekben, mint az LMBTQ elfogadása és az egyházi visszaélések, miközben egy gyorsan változó, területi és kulturális konfliktusoktól sújtott geopolitikai környezetben kell navigálnia.

Visszatérhetnek az olaszok?

Az eddigi 266 pápa közül 217 Itáliából származott, de a legutóbbi három külföldről érkezett. A 70 éves Pietro Parolin olasz bíboros, aki a Vatikán államtitkára és 2013 óta Ferenc második embere, az elhunyt argentin természetes utódjának tekinthető. 

A venetói származású Parolint a bíborosi tanácsadói szűk körének egyikeként a pápa reformjainak végrehajtásával bízta meg, és a diplomácia egyik motorja volt.

Meghatározó szerepet játszott a Szentszék és Kína közötti kapcsolatok helyreállításában, valamint a kínai püspökök Pekinggel közös kinevezéséről szóló megállapodás aláírásában. A kritikusai által progresszívnek tartott, a pápa betegsége idején kiemelkedő szerepet vállalva ő vezette a Szentatya felépüléséért tartott imaórát, amelyet egyesek illetlen kampányfogásnak tekintettek. Parolint azonban túlságosan bürokratikusnak tartják, és hiányzik belőle a néhai pápa karizmája is, ez pedig az Achilles-sarkának bizonyulhat, a lelkipásztori tapasztalat hiánya mellett. Ferenc pápa korábbi jobbkezét sokan a progresszivizmus vagy a konzervativizmus trójai falovának tekintik.

Egy másik olasz befutó lehet a lombardiai Pierbattista Pizzaballa bíboros, Jeruzsálem latin pátriárkája. 

A 60 éves bíborosnak kedvezhet az olasz bíboros kollégák nosztalgiája, hogy ismét egy honfitársuk kerüljön a csúcsra. Pizzaballa - aki több mint három évtizede él a Szentföldön, beszél héberül, és bevallotta, hogy „kényszerűségből” beszél a Hamasszal - komoly szaktekintélynek számít a Közel-Keleten, ami most előnyt jelenthet.

Őszinte beszédűnek tartják, aki Ferenc pápához hasonlóan a környezetvédelemmel és a vallások közötti párbeszéddel kapcsolatos nézeteinek köszönhetően gyorsan emelkedett a ranglétrán. Nagyrészt távol tartotta magát az egyházon belüli nyilvános vitáktól a katolikus tanítással kapcsolatban, és a konzervatívok sem ellenségesek vele szemben, mivel támogatja a latin misét. Viszont kissé fiatal ahhoz, hogy pápa legyen, mivel a bíborosok vonakodnak olyan vezetőt választani, aki jó eséllyel több évtizedig maradhat a posztján.

A nem európai opciók

Ferenc pápa volt az első nem európai, aki a VIII. századi szíriai III. Gergely óta a katolikus egyházat vezette. Ha a bíborosi kollégium ismét az öreg kontinensen kívüli személyt választ, a Fülöp-szigeteki Luis Tagle bíboros lehet az egyik befutó. 

A 67 éves korábbi manilai érsek osztja Ferencnek a társadalmi igazságosságra és a szegénység elleni küzdelemre helyezett fókuszát. Hangos kritikusa volt az országában Rodrigo Duterte korábbi elnök idején elkövetett, bírósági eljárás nélküli gyilkosságoknak, amelyek során a Nemzetközi Büntetőbíróság vádja szerint több ezren haltak meg.

Az egyház történelmet írhat, ha a modern kor első afrikai pápáját választja meg. Peter Turkson ghánai bíboros, akit a 2013-as konklávé során favoritnak tekintettek, ismét szóba került. 

A most 76 éves Turksont XVI. Benedek nevezte ki az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának élére. Megválasztása vízválasztó történelmi pillanatot jelentene, de ellentmondások csökkenthetik az esélyeit. Egy 2013-as interjúban azt állította, hogy a gyermekek szexuális zaklatása Afrikában kevésbé elterjedt „a hagyományos kulturális védelem” miatt. 2012-ben pedig bocsánatot kért, amiért egy püspöki szinóduson bemutatott egy videót, amely az iszlám európai terjedésére figyelmeztetett.

Ferenc jelentősen megváltoztatta a bíborosi kollégium földrajzi koncentrációját azáltal, hogy több bíborost nevezett ki szegényebb régiókból, amelyek hagyományosan alulreprezentáltak az egyház legmagasabb rangú képviselői között, ami fontos szerepet játszhat a következő pápa kiválasztási folyamatában.

Ennek következtében a kommunikáció sok bíboros számára nehezebbé vált, amióta Ferenc megszüntette a rendszeres római találkozóikat. Ez bizonyos mértékig megerősítette az úgynevezett kúriai bíborosokat, akik az Örök Városban élnek, és könnyebben tudnak egymással beszélni. Egyesek szerint ez előnyhöz juttathatja az olasz bíborosokat, akik a római klerikusok többségét teszik ki. Viszont ezek a bíborosok egymás ellen is fordulhatnak most, hogy már nem kell egységes arculatot felmutatniuk.

Ráadásul Ferenc lépései, amelyekkel megnehezítette a papság római összejöveteleit, új hatalmi központokat hoztak helyzetbe, különösen a fejlődő gazdaságok gyorsan növekvő katolikus lakossága körében, az Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában működő nagyhatalmú püspöki konferenciákkal - mondta a Politicónak egy magas rangú egyházi tisztviselő. 

A befolyásos vezetők közé tartozik Fridolin Ambongo Besungu kongói és Jaime Spengler brazil bíboros is, a világ legnagyobb katolikus kongregációját képviselő brazil püspöki konferencia elnöke.

Eljöhet a konzervatívok ideje?

Ferenc 12 éves pápasága alatt felbőszítette a katolikus egyház konzervatív szárnyát, amely egyre radikálisabbá vált különösen az Egyesült Államokban. Ennek a konzervatív ellenzéknek a tényleges vezetője a 76 éves Raymond Burke bíboros volt, aki többször is összeütközésbe került Ferenccel a reformprogramja miatt. Burke emellett „túlságosan femininnek” tartotta az egyházat.

A konzervatívok táborából Erdő Péter magyar bíboros tűnik esélyesebb jelöltnek. Erdő Péter 2013-ban már szóba került lehetséges utódként, és egyértelmű támogatója Orbán Viktor miniszterelnök is. Erdő egy tradicionalista, Európa-központúbb egyház eszményképét képviseli, ezért továbbra is bírja a konzervatívok támogatását.

A konzervatívok esélyei a bíborosi kollégium összetételétől függenek. Ferenc pápa 110-et nevezett ki a 138 bíboros közül, akik jogosultak lesznek utódjának megválasztására, ami nehézzé teszi a keményvonalas konzervativizmus felé való visszalépést. A halála után azonban jó páran elfordulhatnak az argentin egyházfő reformizmusától. Ez is azt mutatja, hogy az út innen a fehér füst felszállásáig még igencsak kanyargós lesz.

A Kontroll rendkívüli műsorában Kamarás István vallásszociológus és Szőnyi Szilárd, a Szemlélek keresztény portál főszerkesztője felidézte, hogy milyen reformokat indított el a katolikus egyházban a 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa, továbbá ők is azt latolgatták, hogy ki lehet majd az utódja.

A teljes műsor itt is visszanézhető: