A Moszkva után Kijevbe látogató Vucsics mindenkit meglepett

Hogyan próbálja a szerb elnök első ukrajnai látogatása során megőrizni a hitelességét? Déli szomszédunk vezető politikusának egyszerre lenne fontos jó pontokat szereznie az EU-nál, de oly módon, hogy közben ne haragítsa magára a hektikus orosz medvét.

Alekszandar Vucsics első ukrajnai látogatása minden megfigyelőt meglepetésként ért. Csak az utazás napjának reggelén, amikor az elnök már úton volt, jelentette be hivatala, hogy Ukrajnába utazik. A szerdai látogatás oka az Ukrajna és a délkelet-európai országok közötti, Odesszában immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő csúcstalálkozó volt. A fekete-tengeri városban folytatott megbeszélések nem kétoldalú ukrán-szerb ügyek voltak. Jelen volt Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök, horvát kollégája, Andrej Plenkovics, valamint Nicusor Dan újonnan megválasztott román államfő és Maia Sandu moldovai elnök is – számolt be róla a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A legtöbb figyelem mégis Vucsicsra összpontosult, akinek Kijevben négy, tulajdonképpen összeegyeztethetetlen célt kellett összefésülnie: megbékíteni Brüsszelt, nem elidegeníteni Moszkvát, dicsérni Ukrajnát és nem elveszíteni a ruszofil hazai támogatóit, amely a szerb kormánymédia szisztematikus kampányainak köszönhetően egy szerencsétlen áldozatának tekinti az orosz elnököt. Az ilyen konstellációkra találták ki egykor a „kör négyszögesítése” kifejezést.

Szerb hintapolitika

A szerb elnök nagy retorikai ügyességgel megbirkózott a feladattal, amikor kijelentette: nagyon hálás Zelenszkij elnök úrnak, amiért Szerbiát Ukrajnában fogadta, és hangsúlyozta, hogy Belgrád kiáll az ENSZ által elismert valamennyi állam területi integritása mellett. Jól átgondolt megfogalmazás, hiszen Koszovó, Szerbia egykori tartománya, amelyre Belgrád továbbra is igényt tart, és amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, nem tagja az ENSZ-nek, amit nem utolsósorban Oroszország akadályoz a mai napig.

„Megköszöntem ukrán vendéglátóinknak és Zelenszkij elnök úrnak, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják az ENSZ alapokmányát és Szerbia területi integritását. Prishtina képviselője nem volt itt” - mondta Vucsics. Koszovó kizárása a csúcstalálkozóról „nagy gesztus” volt Kijev részéről, amit meg is köszönt a szerb államfő.

Vucsics, akinek országa nem csatlakozott az Oroszország elleni európai szankciókhoz, azt is hangsúlyozta, hogy Szerbia kész meghallgatni Ukrajnát, „és megnézni, hogyan tudnánk segítséget és támogatást nyújtani”. Felajánlotta, hogy Szerbia „egy-két város” vagy „egy kisebb régió” újjáépítésében tudna segíteni. Ez a kijelentés nyilván nem fog tetszeni Moszkvában és a szerbiai közvélemény ruszofil részének. Mindenesetre a szerb elnök merészet húzott azzal, hogy meglátogatta Zelenszkijt. Orbán Viktor erre EU-s tagország miniszterelnökeként csak az úgynevezett “békemisszióján” látogatta meg Zelenszkijt, azon kívül a Kossuth Rádió adásában üzengetett az ukrán elnöknek a péntek reggeli szokásos interjújában. 

Vucsics nem írta alá a csúcstalálkozó nyilatkozatát

Vucsics nem volt hajlandó aláírni a csúcstalálkozó nyilatkozatát, amely nemcsak elítélte Oroszország „brutális agressziós háborúját”, hanem az orosz csapatok teljes kivonását Ukrajnából a békemegállapodás alapfeltételének nyilvánította, sőt Ukrajnát a NATO-hoz való csatlakozásra is felkérték. Ezért nem lehetett azzal vádolni a szerb vezetőt, hogy Kijevben elárulta Oroszországot. Egy hónappal ezelőtt Vucsics egyike volt azon kevés európai politikusnak, aki elfogadta Vlagyimir Putyin meghívását, hogy részt vegyen a 80 évvel ezelőtti második világháborús német kapituláció emlékére rendezett katonai parádén. Ez talán előrelépést hozott a Moszkva és Belgrád közötti új gázmegállapodásról szóló tárgyalásokon, mivel országa még mindig szinte teljesen az orosz szállításoktól függ.

A moszkvai vizit azonban kiváltotta az Európai Unió haragját, amelynek Szerbia az elmúlt évek kölcsönös elhidegülése ellenére még mindig tagjelölt országa. 

Donald Tusk lengyel kormányfő elképzelhetetlennek nevezte, hogy valaki Moszkvában a világháború végét ünnepli, miközben onnan egy új háború robbant ki három évvel ezelőtt . Az EU Bizottsága elfogadhatatlannak nevezte a szerb elnök látogatását:

„A béke támogatásának megfelelő helye május 9-én Kijev, nem pedig Moszkva”

Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője pedig összefoglalta az európai demokráciák körében uralkodó hangulatot, amikor azt mondta, hogy aki valóban békét akar Ukrajnában, az nem állhat Putyin mellé. Az, hogy a Vörös téri háborús ünnepségeken való részvétel ellenére az orosz-szerb kapcsolatokban repedések vannak, alig három héttel a szerb elnök moszkvai útja után vált nyilvánvalóvá.

Május 29-én az orosz külügyi hírszerzés éles hangú közleményt tett közzé, amelyben azzal vádolta Szerbiát, hogy csak látszólag semleges, de valójában Ukrajnát támogatja. A szerb védelmi vállalatok nagy mennyiségű lőszert szállítottak Ukrajnának „NATO-közvetítőkön” keresztül, mint például Lengyelország, Bulgária és a Csehország. A szerb védelmi ipar „több százezer lövedékkel és egymillió lőszerrel támogatta „a Nyugat által kirobbantott háborút” - olvasta a szerbek fejére a Kreml.