Gyors béke vagy háború? – Rakétákkal lövi egymást Irán és Izrael
Irán katonai erejét súlyosan megtizedelte Izrael váratlan pénteki dróntámadása, de visszalőttek Izraelre. Az incidens próbára teszi az egyébként is háborúkkal terhelt régiót.
Irán katonai erejét súlyosan megtizedelte Izrael váratlan pénteki dróntámadása, de visszalőttek Izraelre. Az incidens próbára teszi az egyébként is háborúkkal terhelt régiót.
Folytatódtak a kölcsönös rakéta és dróntámadások Izrael és Irán között. Ahogy arról pénteken beszámoltunk, Izrael megelőző céllal több légicsapást hajtott végre Irán területén, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverhez való jutását, amely fenyegetést jelent Izrael és a régió biztonságára, írta az Axios. A támadás célpontjai között magas rangú katonai vezetők és atomtudósok voltak, valamint az iráni atomprogram kulcsfontosságú létesítményei. A támadásban meghalt többek között Hoszein Szalami tábornok, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka, valamint Mohamad Bageri vezérkari főnök, továbbá legalább hat atomtudós is.
A támadás után Irán azonnal kemény választ ígért, és a Forradalmi Gárda több mint száz drónt indított Izrael felé. Az izraeli légvédelem azonban állítása szerint ezeket a drónokat hatékonyan semlegesítette (Axios). Ezt követte Irán két rakétatámadása, mely során mintegy 150 ballisztikus rakétát lőttek ki, és bár Izraelnek sikerült sokat elfogni, legalább 15 ember megsérült.
Iránban a vezetés meggyengült, a válasz korlátozott
Az iráni vezetés komoly veszteségeket szenvedett el, ami az országban politikai és katonai bizonytalanságot okoz. A New York Times értesülései szerint az iráni vezetők számítottak egy izraeli támadásra, de alábecsülték annak közelségét és intenzitását. A biztonsági intézkedések hiánya, a hírszerzés gyengesége és az iráni légvédelem kudarcai jelentősen növelték a támadás hatékonyságát.
Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője a támadás után keményen bírálta Izraelt, és „keserű és fájdalmas sorsot” jósolt neki (Reuters). Az iráni hadsereg szóvivője, Abolfazl Sekarcsi altábornagy pedig „kemény választ” ígért, és közölte, hogy Izrael és az Egyesült Államok „nagyon kemény árat fog fizetni” (IRNA).
A Nemzetközi Atomenergetikai Ügynökség utolsó adatai szerint a támadásban érintett iráni nukleáris telepeken nem nőtt meg a sugárzás mértéke.
Ugyanakkor Irán válaszcsapásra való képessége jelentősen korlátozott, különösen az izraeli légvédelmi rendszerek hatékonysága miatt, továbbá az USA regionális katonai jelenléte és védelmi támogatása miatt. Az amerikai hadsereg aktív szerepet játszik Izrael légvédelmének támogatásában, vadászgépek és hadihajók segítségével sok rakétát és drónt sikeresen semlegesítettek.
Az Egyesült Államok kivár
Donald Trump amerikai elnök a támadásokat követően megerősítette, hogy az Egyesült Államok előzetesen tájékoztatva volt a műveletről, de hivatalosan nem vett részt benne. Trump "nagyon sikeresnek" nevezte a támadásokat, és arra figyelmeztetett, hogy Iránnak mielőbb tárgyalásokat kell kezdenie a nukleáris programjáról, különben "nem marad semmi". A támadásokat követően Trump megerősítette az amerikai rakétavédelmi rendszerek jelenlétét a térségben, és további katonai eszközöket telepített a régióba.
Irán szerint értelmetlen folytatni az atomprogramjáról szóló tárgyalásokat az Egyesült Államokkal . A Teherán által közölt állásfoglalás szerint a közelgő tárgyalások előtt az izraeli rakétatámadások és az Egyesült Államok állítólagos támogatása miatt nem lehet érdemben folytatni a megbeszéléseket. A Trump-kormányzat célja az volt, hogy rákényszerítse Teheránt az atomfegyverek fejlesztésének leállítására, vasárnap tartottak volna egy új fordulót Ománban.
A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint Teherán azzal vádolja Washingtont, hogy támogatta az izraeli akciót. Az iráni külügyi szóvivő a Tasnim iráni hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy nem lehet úgy tárgyalni, hogy közben a másik fél engedélyezi Izraelnek, hogy Irán területeit támadja. A szóvivő kijelentette, hogy a támadás nem történt volna meg Washington engedélye nélkül.
Orbán Viktor és Magyarország
Orbán Viktor és a magyar állami kommunikáció az elmúlt egy napban nem foglalkozott érdemileg az eseményekkel,
a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki interjújában szót sem ejtett Izrael támadásáról.
A miniszterelnök meglehetősen aktív Facebook tevékenységéből megtudhattuk, hogy a botswanai elnököt fogadta Budapesten, emellett több posztot is közölt Ukrajna uniós tagságának kérdéséről.
A késlekedés nem lehet véletlen, hiszen a magyar államfőnek vagy az orosz szövetséges Irán vagy a jóbarát Izrael mellett kell letennie a voksát, Trumppal a háta mögött. Hazánknak nem csak diplomáciailag, hanem gazdaságilag is nehézséget okozhat a konfliktus, a globális energiaárak változása jócskán hozzájárulhat az itteni infláció emelkedéséhez is, ennek kockázatairól Holoda Attila energetikai szakértő beszélt a Kontrollnak.
Milyen jövő várható?
A jelenlegi helyzet nagyon ingatag, a gyors lezárás és az eszkaláció is megtörténhet. A lezártás felé mutat, hogy az iráni válaszcsapások korlátozottak, részben technikai, részben politikai okokból. Azonban a térség Izrael-ellenes légkörében egy véletlen vagy provokáció is súlyosabb konfliktus felé mozdíthatja el az eseményeket, elég a még mindig zajló gázai és libanoni helyzetből kiindulni, ahol Izrael katonai erővel akarja érvényesíteni érdekeit.
Izrael Netanjahu miniszterelnök üzenete szerint az iráni rezsim „soha nem volt még ennyire gyenge”,
és felszólította az irániakat, hogy keljenek fel a szabadságért, ami szintén növeli a feszültséget és a belpolitikai bizonytalanságot Iránban.
A világ szeme most a Közel-Keleten van, és a nemzetközi közösségnek sürgősen lépnie kell a helyzet eszkalációjának megakadályozása érdekében.
Címlapkép: Tel Aviv az iráni válaszcsapás után (Altaf Ansari/X)
